2024. 04. 20. Szombat Tivadar napja
Jelenleg a TV-ben:

Vezércikk

Következik:

Sajtóklub 08:05

Varga: Az évtized végén csatlakozhatunk az euróövezethez

,

2016. július 19., kedd 19:00, frissítve: szerda 11:09

Felhagyhat az unortodox megoldásokkal a kormány – a nemzetgazdasági miniszter már az évtized végén elképzelhetőnek tartja az euró bevezetését. A Hír TV-nek nyilatkozó piaci elemző szerint azonban kérdéseket vethet fel az árfolyam, a közgazdász pedig egyelőre biztonságosabbnak látja az eurózónán kívül maradni.

„Az alaptörvényt kell módosítani, illetve a hosszú távú versenyképességünk szempontjából kell jó határidőt megszabni.”

Ez kell Szijjártó Péter szerint az euró magyarországi bevezetéséhez. Az sem mindegy, milyen árfolyamon vált az ország fizetőeszközt, a külügyi és külgazdasági miniszter úgy véli: ha rossz az időzítés, azzal az ország versenyképessége veszhet el.

„Ma Magyarországon 80 milliárd eurót meghaladó működő tőkeállomány van, külföldi, és az export aránya a GDP-hez 100 százalék körül van, tehát ez egy rendkívül külgazdaság-orientált nyitott gazdaságú ország. Tehát itt egy nagyon jó gazdasági miniszteri döntés kell ahhoz, hogy jó időben kerüljön sor az euró bevezetésére” – vélekedett Szijjártó Péter.

A nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ban csatlakozhat Magyarország az euróövezethez. Varga Mihály a Magyar Hírlapnak ugyanakkor hangsúlyozta, ehhez közelebb kell kerülni az uniós átlaghoz és stabilabb euróra van szükség.

Egy idő előtti belépéssel ugyanis épp azt a versenyelőnyt adná el az ország, amivel az euróövezeten kívüli országok rendelkeznek.

„Közgazdasági értelemben én azt gondolom, hogy ez egy támogatható és támogatandó gazdaságpolitikai döntés lenne” – vélekedett Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az euróval csak nyerhet Magyarország, hiszen csökkennének a tranzakciós költségek és megszűnne az árfolyamkockázat. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint azonban kérdéseket is felvet az eurózónába való belépés. Példaként  a belépéskor aktuális forint–euró árfolyamot említette.

„Ezekre nem tudjuk a válaszokat, de közel juthatunk egyfajta sejtéshez, ha megnézzük, mi történt azokkal a közép- és kelet-európai országokkal, amelyek az elmúlt években beléptek az euróövezetbe: a balti országok, Szlovénia, illetve Szlovákia. Ezek a kérdések, amelyek megfogalmazhatók az euróövezeti tagság hátrányaiként, viszonylag megnyugtató válaszokra lelnek a közép- és kelet-európai országok példáján” – tette hozzá az elemző.

A Hír TV által megkérdezett közgazdász szerint jelenleg nagyobb biztonságot jelent az eurózónán kívül lenni. A szakember szerint az ország versenyképességén még javítani kell.

„A makromutatók sajnos néha elrejtenek problémákat, például azt is elrejtik, hogy mennyire jó a szerkezete egy gazdaságnak. Én azt gondolom, hogy a versenyképességet javítani lehet, ha közben az Európai Unió, úgy egyébként is magához tér, mert az egész Európai Unió már a válság óta, 2008 óta nem tért magához, és maga az euró, mint fizetőeszköz is stabil tud maradni, akkor lehet egyáltalán gondolkodni arról, hogy Magyarországnak érdemes-e belépnie az eurózónába” – fejtette ki Csath Magdolna.

Az Eurobarométer felmérése szerint Magyarországon a lakosság többsége, 55 százaléka támogatná az euró bevezetését.

Nincsenek meg a feltételek

Az Európai Bizottság legutolsó jelentése szerint egyelőre nem felel meg az euróövezetbe való belépés feltételrendszerének a magyar gazdaság, azonban ennek teljesítésére reális esély van. A 2020-as euróbevezetéshez már 2018-ban csatlakoznia kell az országnak az előszobának számító ERM II. rendszerhez.

A bizottság hivatalosan nem kívánta kommentálni Varga Mihály bejelentését, azonban a Hír Televízió figyelmébe ajánlotta Magyarország éves konvergenciajelentését. Ebben a testület megvizsgálta azt, hogy az eurózónán kívüli tagállamok teljesítik-e a közös valutához való csatlakozás feltételeit. A jelentés szerint az öt fő szempont közül három esetében Magyarország megfelel a feltételeknek, kettőben nem. Az árstabilitás, a rendezett államháztartás és a hosszú távú kamatlábak konvergenciája terén jó értékelést kapott a gazdaság, az átváltási árfolyam stabilitása, illetve a jogszabályok és az eurózóna szabályainak összeegyeztetése azonban hiányzik.

Magyarországnak a közös valuta bevezetése előtt jelentkeznie kellene az euró előszobájának tartott árfolyam-mechanizmusba, és két éven keresztül plusz-mínusz 15 százalékos sávban kell tartania a forint–euró árfolyamot. A kétéves kivárás után vezethető be az euró, vagyis ha 2018-ban Magyarország csatlakozna az ERM II. rendszerhez, akkor 2020. január 1-jén már közös valutával lehetne fizetni.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!