Ujhelyi: Orbán csak a saját oligarcháit félti

2010-ben a miniszterelnök és Osamu Suzuki, a japán autógyár elnök-vezérigazgatója gördítette le az esztergomi futószalagról a Swift harmadik generációs modelljét. Azóta a kormány több mint 70 nagyvállalattal kötött stratégiai megállapodást.

„Magyarország is alkalmazza a közmunkát, a munkahelyvédelmi akciótervet, és az egyedi munkahelyteremtő és -megőrző beruházásokat illetve a beruházási támogatásokat. Brüsszel folyamatosan támadás alatt tartja ezeket. Így volt eddig és így lesz ezután is. Azt javaslom, ne hagyjuk, hogy elvegyék a nemzetek jogát arra, hogy munkahelyteremtő beruházásokat adhassanak” – fogalmazott hétfőn a miniszterelnök.

Brüsszellel szemben védené meg a kormányfő a munkahelyteremtő támogatásokat, bár a szakértők nem értik, hogy pontosan miért is lenne erre szükség. Az Európai Unió ugyanis komoly hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre.

„Nem látom indokát, hogy ezt itt meg kéne védeni. Az persze kétségkívül elképzelhető, hogy azt a  mechanizmust, amely szerint Magyarországon ezeknek az elosztása és adminisztrálása történik, az talán nem elég transzparens. Ezt talán szóvá tették Brüsszelben, és most ebből adódott egy konfliktus, ezt a kormány most úgy fordítja le, mint hogyha itt egy globális támadás lenne a munkahelyteremtéssel és a munkahelyek védelmével kapcsolatosan” – véli Mellár Tamás közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa.

Riogatásnak tartja Orbán Viktor nyilatkozatát az MSZP európai parlamenti képviselője. Ujhelyi István szerint szó sincs arról, hogy Brüsszel megtiltaná a magyar adóforintok felhasználását munkahelyvédelmi
célokra. „Orbán Viktor hazudik és rendkívül súlyos módon félrevezeti a magyar közvéleményt. Nyilván akar egy súlyos nemzeti milliárdokból konzultációt, amellyel megint Brüsszel ellen hangol, de csak a saját oligarcháit és azok zsírosodását félti. Brüsszel nem akar olyan támogatásokat látni, amelyek Mészáros Lőrinc egyébként az európai gazdasági teljesítményt nem segítő beruházásait támogatják magyar közpénzekből” – fogalmazott az EP-képviselő.

Az LMP is az adófizetői pénz elosztását kifogásolja, a multik ugyanis esetenként tízszer annyi támogatást kapnak egy munkahely létrehozására, mint a magyar kis- és középvállalkozások. „2010 óta megközelítőleg 130 milliárd forintinyi adókedvezményt, a kormány több mint 70 nagyvállalattal kötött eddig stratégiai megállapodást és ezeknek jelentős részét pénzügyileg támogatja, míg egy munkahelyre jutó támogatás magyarországi kis- és középvállalkozások esetén másfél és 3 milliárd forint körül van, addig a multinacionális cégek, ezek a nagy élelmiszerláncok is, 20-30 millió forintot kapnak egy-egy létrehozott munkahelyre” – jelentette ki Sallai R. Benedek.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a munkaerőpiaci feszültségekre hívná fel inkább a figyelmet. A munkaerőhiányra ugyanis még nincs megoldás. „Önmagában azon hatalmas ellentmondás van, hogy Magyarországon van 200 ezer munkanélküli, ugyanennyi, szintén 200 ezer közfoglalkoztatott és van durván 150 ezer ember, aki sehol nincs nyilvántartva, tehát van egy több mint félmilliós tartalék sereg. Hogy ezeknek az embereknek az elhelyezkedésével mi lesz, erre igazából most még nem látunk választ” – hívja fel a figyelmet Dávid Ferenc főtitkár.

A munkahelyteremtő programok megvédése Brüsszeltől a miniszterelnök által bejelentett nemzeti konzultáció része. Az ellenzéki kispártok bírálják az erre költött milliárdokat. Szerintük az ország pénzét nem kellene nem létező támadásokról szóló konzultációkra költeni.