Trumpnak üzenve állt ki a globalizáció mellett a kommunista elnök

Még be sem iktatták az új amerikai elnököt, Donald Trumpot, de úgy tűnik, már megtörtént a szerepcsere a világpolitikában és gazdaságban. A kommunista ideológiát képviselő Kína elnöke most először vett részt a kapitalista világelit éves csúcstalálkozóján, Davosban, ráadásul Hszi Csin-ping volt az is, aki megnyitotta a rendezvényt. A politikus azt hangsúlyozta, hogy hiba lenne bezárkózni.

„A gazdasági globalizáció új problémákat teremtett, de ez nem jelenthet igazolást arra, hogy a gazdasági globalizációt egy az egyben leírjuk” – címezte szavait félreérthetetlenül a megválasztott amerikai elnöknek, aki a Mexikóba vagy Kínába települt amerikai cégeket 35 százalékos vámmal fenyegette meg, Kínát pedig a jüan árfolyamának manipulálásával vádolta.

Az amerikai autógyártók már igazodnak az új amerikai irányvonalhoz. Előbb a Ford jelentette be, hogy 700 millió dolláros új gyárát Mexikó helyett mégis az Egyesült Államokban építi fel, majd őt követte a legnagyobb amerikai autógyártó, a GM, amelyik egymilliárd dolláros befektetéssel Detroitba telepítené át egyes típusai gyártását.

Trump maga helyett tanácsadóját küldte Davosba, aki a politikus kijelentéseit igyekezett magyarázni. „Amikor Trump a felesleges szót használja, mindenki összevissza szaladgál és azt mondja, hogy a NATO-t kihajítja a szemétbe. De ő nem ezt mondta. Azt mondta, hogy sok ország a GDP 2-3 százalékát költi haderejére és ezzel nem teljesíti kötelezettségét. Trump egy ingatlanfejlesztő, és felkeresi majd az érintett országokat, megmutatja nekik a szerződést, melyet ők is aláírtak, és azt mondja nekik, hogy pénzzel tartoznak” – mondta Anthony Scaramucci.

Scaramucci azt is közölte, hogy Nagy Britannia a brexit után a szokásos, több évet is igénybe vevő menetrendnél sokkal hamarabb szabadkereskedelmi megállapodást köthet majd az Egyesült Államokkal.