Parragh László a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara által szervezet magyar-horvát gazdasági konferencián úgy fogalmazott: csaknem ezer éve egymás mellett élünk, ugyanazok a gondok nyomasztanak bennünket, mégsem használjuk ki a lehetőségeinket. Magyarország gazdasági kapcsolata Szlovákiával és Romániával "nagyságrendekkel jobban működik", mint Horvátországgal, kevés, ha ellátogatunk a tengerpartra - vélekedett a magyar és horvát határ menti térség önkormányzati és kamarai vezetői, fejlesztési szakemberei részvételével zajlott konferencián.
A kamarai elnök arról is beszélt, a magyar gazdaság mutatói ma kivétel nélkül Európa élvonalában vannak, kérdés, hogy miként tudjuk ezt a fejlődést fenntarthatóvá tenni.
Kitért arra is, hogy a parlament éppen három napja fogadta el a szakképzésről szóló új jogszabályt, amelynek értelmében a hároméves szakképzés mellett visszatér az ötéves technikum intézménye, ahonnan egyetemre mehetnek a diákok. Ma a szakmát szerzők 48 százaléka helyezkedik el a szakmájában, 32 százaléka továbbtanul és 10 százalék körüli a lemorzsolódás - jelezte.
Parragh László kelet-közép-európai térségben egyedülálló lépésként értékelte, hogy a magyar szakképzésben lévő diákok egyből munkaviszonyban lépnek majd be a cégekhez, amivel fix havi jövedelmet és állami támogatást is kapnak, így amikor elérik a nyugdíjas éveiket, akkor tényleges nyugdíjat kaphatnak.
Említést tett arról, hogy az országos képzési jegyzék átalakításával az eddigi több mint 800 szakma száma 174-re csökken. Hozzátette, hogy az átalakítás kapcsán óriási vita volt, ez az erőteljes beavatkozás a rendszerbe nagyon sokaknak nem tetszik. Ha Németország 172 szakmával "jól tud működni, akkor mi sem lehetünk túl rosszak 174 szakmával" - jegyezte meg.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi feladatokért felelős államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként arról beszélt, hogy az elmúlt 9-10 évben jelentős mértékben fejlődött a horvát-magyar gazdasági együttműködés. A magyar export 2014 óta 45 százalékkal, az import 52 százalékkal emelkedett, elérve az 530 milliárd, illetve közel 200 milliárd forintot.
A határon átnyúló európai uniós pályázatok nagyon komoly segítséget adtak ahhoz, hogy a gazdasági élet szereplői megtalálják egymással a kapcsolatokat, s a vállalkozások megerősítésére magyar költségvetési forrásokat is tudtak fordítani. A jó együttműködéshez azonban megfelelő infrastrukturális fejlesztések is kellenek, ezek egyike a Murakeresztúr és Kotor között tervezett közúti híd, ami 50 kilométeres kerülő helyett 5-6 kilométeres távolságra hozza a Mura két oldalán élőket - jegyezte meg az államtitkár.
Veljko Radic, a horvát Regionális Fejlesztés és Európai Alapok Minisztériuma osztályvezetője a határon átnyúló programokat ismertetve beszélt arról, hogy a 8 horvát és 3 magyar megyét, összesen 2,2 millió lakost érintő térségben a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban 60,8 millió euróra lehetett pályázni. Már az első körben 208 pályázatot nyújtottak be, ebből 53 projekt nyert finanszírozást, míg a második körben - amelynek értékelése a jövő év elejére fejeződik be - 162 pályázó jelentkezett.
Polay József, a nagykanizsai kamara elnöke egyebek mellett arról adott tájékoztatást, hogy a kaproncai gazdasági kamarával közösen olyan pályázatot nyújtottak be, amely a digitális átállást segítené a két ország vállalkozásai számára. A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának bevonásával átvilágítják a kiválasztott cégeket, kidolgoznak számukra egy programot, ami a kapcsolataik erősítését, az export növelését segíti, de virtuális piacteret is létrehoznának, ami a munkahelykeresést, beszállítók keresését is segíti a határ mindkét oldalán.
MTI
