Postás, informatikus, könyvtáros is kapott földet

A lovak maradhatnak, a tehenek nem. A tehenek ugyanis ahhoz a ménesbirtokhoz tartoznak, amelyből 6 ezer hektárnyit már elvettek. Cséfán János műszakvezető, 25 éve dolgozik a mezőhegyesi birtokon, ami az ország egyik legrégebbi gazdasága. „Itt az emberek ugye abban nőttek fel, hogy ők maguk is biztonságban érezték magukat, családjaikra is tudtak alapozni és számítani, magára a birtokra stb. és ugye ez most mind-mind bizonytalanná vált, tehát az emberek valóban félnek a jövőtől” – mondta Cséfán János.

A Ménesbirtok 8 ezer hektár állami földet bérel. A szerződésük 2017-ben jár le, de már most tudni, hogy a földalap a továbbiakban nem számol a céggel: már hatezer hektárt osztottak szét mások között. Az elmúlt évtizedekben gyakorlatilag a ménesbirtok tartotta el egész Mezőhegyest: támogatták sport, civil és egyéb társadalmi szervezeteket, valamint az iskolai és kulturális rendezvényeket, mert az önkormányzatnak erre nem volt pénze. „25-28 ezer forintot tud fizetni a Ménesbirtok jelenleg iskolakezdési támogatásként, az önkormányzat 5 és 7 ezer forint között fizet. Illetve ebben az évben semmit nem tudtunk fizetni sajnos. Tehát ekkora erőkülönbségről van szó, és akkor fel lehet tenni a kérdést, hogy akkor most ki is gondoskodik Mezőhegyes lakosságáról, az önkormányzat vagy a Ménes Birtok Zrt.? Hát ugye érezhető, hogy kinek a javára dől el” – mondta Mitykó Zsolt, Mezőhegyes polgármestere.

A 6 ezer hektárnyi földet a polgármester szerint olyanoknak osztották szét, akik egyáltalán nem értenek a földműveléshez. Van köztük informatikus, postás, iskolaigazgató és könyvtáros is. Az állami földliciten nekik most hektáronként 3 millió forintért kínálnak eladásra földet. „Ebből az látszik, hogy nem az egyszerű, nem az átlag földművesre írták ki ezt a pályázatot, hiszen ahhoz, hogy valaki számottevő területet tudjon vásárolni, amiből egy család meg tud élni, ahhoz 50, de inkább 100 hektárra van szükség. Tehát 100 hektár 300 millió forint, az nem az a nagyságrend, amit egy átlag magyar meg tud vásárolni” – mondta Kun Mihály, a Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója.

A földügyi államtitkár korábban azonban azt hangoztatta, hogy a családi gazdaságok helyett nem kerül majd spekulánsokhoz a föld. „Megszámlálhatatlan mennyiségű licitet kellene megnyerjen ahhoz, hogy egyáltalán valamilyen kisebb vagy közepes méretű birtokot össze tudjon rakni. Nem helyi, meg kéne nyerni a rengeteg licitet, 300 hektáros tulajdonszerzési maximum van Magyarországon, ha már neki van valamennyi, akkor már csak a különbözetet tudja megvásárolni, de ha nincs is semmije, akkor is maximum 300 hektárt tudna venni, ha helyi lenne, meg ha az összes licitet megnyerné olyan csillagállásnak kellene lennie, ami elképzelhetetlen, hogy előfordul” – mondta Bitay Márton.

Az állami földlicitek november végén kezdődnek, a bérlőknek elővásárlási joguk van, de a 3 milliós hektáronkénti díjat várhatóan a kedvezményes hitellel sem tudják majd kifizetni.