Paks II.: nehezen rúgnak labdába a magyar vállalkozások

Jövő év elején az előkészítő munkálatokkal és a felvonulási épületek kialakításával elkezdik a Paks II. építkezéseit. A 3700 milliárd forintra becsült óriásberuházásban 40 százalékos magyar részvételt szeretne elérni a kormányzat, de ez nem lesz egyszerű – ismerte el a fejlesztésért felelős miniszter.

„Egyetemi végzettségűekkel nem állunk rosszul, inkább a hegesztőkkel, csőszerelőkkel, villanyszerelőkkel, tehát azokat a kétkezi munkásokat kell még után pótolni, kiképezni, akik nagy mértékben a terület munkáiban részt tudnának venni” – jelentette ki a paksi atomerőmű fejlesztéséért felelős miniszter, Süli János.

A Roszatom nyitott a magyar részvételre. „Hajlandók vagyunk szoros együttműködésre. Egyes beszerzésekben a magyar cégek magyar-orosz, illetve magyar-cseh cégekkel közösen tudnak majd részt venni” – így Kirill Komarov vezérigazgató-helyettes. Hozzátette: az új paksi blokkok a fukusimai erőmű-katasztrófa utáni szigorúbb előírásoknak is megfelelnek majd.

Süli János szerint rég tisztázták az erőmű alatti törésvonalra és az új blokkok hűtésére vonatkozó aggályokat. „Ezek kellő alapossággal megvizsgált kérdések, persze mindig újra napirendre lehet tűzni. Úgy gondolom, hogy az engedélyezés során megnyugtató módon műszakilag a kérdések rendezve vannak” – hangsúlyozta.

Az erőmű kifizetése elkezdődött, a Paks II.-ért eddig nagyjából 30 milliárd forintot fizetett a magyar állam, ennek 20 százalékát önerőből, 80 százalékát a beruházáshoz kapcsolódó orosz hitelből fedezte, ami jelenleg nem a legelőnyösebb konstrukció a piacon.

A kancelláriaminiszter múlt héten beszélt arról, hogy minden számlánál megvizsgálják, hogy miután kifizették az orosz hitelből, kiváltsák-e más, előnyösebb hitellel.

„Nemzetközi pénzügyi szakértőket és bankházakat vontunk be ennek a megértésére és föltérképezésére. Arra jutottunk, hogy a legjobb megoldás mindig az, és erre adtunk a gazdasági minisztériumnak és az államkincstárnak mandátumot, hogy minden egyes számlakifizetés után van hatvan nap, amikor nézze meg, hogy ennek a hitelnek a megtartása vagy az azonnali visszatörlesztése a legjobb megoldás. Jelen pillanatban Magyarország ezt a hitelt könnyen vissza tudja törleszteni, jobb föltételekkel, mint ahogy ezt fölvette. Tehát jobb helyzetbe fogunk kerülni, hiszen azonnal kiváltjuk, olcsóbbra váltjuk ki, ez a cél” – mondta akkor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Jövőre felgyorsul a fejlesztés, 2018-ban várhatóan több mint 600 milliárd forint értékben írnak majd ki tendereket, a tervek szerint tizenötöt.