Nyugtatni próbálta a tejtermelőket a hódmezővásárhelyi állattenyésztési napokon az agrárállamtitkár. „A magyar kormány hallja és érti a magyar gazdák szavát. Hallja és érti mindazon problémákat, amelyekkel küzdenek” – mondta Nagy István.
2017-től 27-ről 5 százalékra csökken a tej áfája, de csak a friss tejé. „Annak az áfáját kell csökkenteni, amit leginkább fogyasztanak a magyar polgárok. Az elmúlt tíz évnek az a tanulsága, hogy a friss, illetve a nyers tej az, amelyet a legnagyobb mértékben fogyasztanak. Az utóbbi egy esztendőben nőtt a dobozostej-fogyasztás, de nem láttam még olyan népegészségügyi szakértőt, aki azt mondta volna, hogy a tartósított, dobozos tej, amely akár egy évig is eláll, egészségesebb lenne, mint a friss tej” – fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A hűtőben három-négy hétig eltartható, szintén dobozos, úgynevezett ESL-tejek nem lesznek olcsóbbak, noha szakértők szerint az ízük és a tápértékük olyan, mint a friss tejé. A szocialisták, akik évek óta szorgalmazzák az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, nem várnának 2017-ig a tej forgalmi adójának mérséklésével. „A javaslatunkat, amellyel hamarabb bevezethette volna, július 1-jével lesöpörte a kormány, pedig már hetedik ízben nyújtottuk be. Abban a tej is benne van, a tejtermékek is. A másik probléma, hogy az a tejfajta, a nyers tej, amelyet beleraktak, nem nyers tej, hanem előhűtött tej, egyszer pasztörizált, az nem a forgalomnak a nagy része. Olyan megoldás kellene, amellyel az áfacsalást a leginkább meg lehet fogni, ez pedig az ultrapasztőrözött, illetve az extra hőkezelt tejek kérdése” – nyilatkozta Gőgös Zoltán.
A kispénzű tejtermelők lassan tönkremennek – hangsúlyozta egy szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkozó nagy gazdaság vezetője. „Nehéz megmondani, hogy kihúzzák-e az áfacsökkentésig. Az biztos, hogy elkezdődtek a felszámolások, a telepfelszámolások, ha nem is jelentős számban, de elkezdődtek. Nagyon nehéz helyzetben van a tejtermelő ágazat, hiszen jelentős a veszteség. Ha azt nézzük, hogy átadási árban a központi piacon 50 forintot kap a nyers tejért, és közben 100 forintba kerül neki kilogrammonként előállítani, akkor azt mondhatjuk, hogy jelentősen veszteséges, és tartósan nem lehet finanszírozni” – szögezte le Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója.
A 2014 nyara óta tartó embargó miatt a magyar tejtermelők is elveszítették az orosz piacot. „Tartom azt az álláspontot, hogy az orosz embargóval az Európai Unió, de legalábbis az agráriuma lábon lőtte magát, hiszen olyan fix felvevőpiacokat veszítettünk el, amelyeknek a kiesése komoly turbulenciát okozott az európai piacon. Az olyan országok, mint Magyarország is, amelyek egyébként nem voltak jelentős exportpozícióban Oroszország irányában, megsínylik a helyzetet. Bennmarad az Európai Unióban rengeteg termék, amely keresi a helyét, keresi a fogyasztót, és agyonnyomja a piacot” – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
A Hír TV Panaszkönyv című műsora a közelmúltban mutatta be, hogy az áfacsalók miatt ugyanaz a szlovák tej harmadannyiba kerül Magyarországon, mint Szlovákiában.
