Nyolc órával többet dolgozhatunk ugyanannyiért

Zubor Zalán, 2017. április 21., péntek 12:58
Heti nyolc órán át ingyen dolgoztathatnának a munkáltatók kollektív szerződés alapján a Fidesz módosító javaslata szerint. A munka törvénykönyvéhez beadott törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy kollektív szerződéssel hónapokig lehessen egyfolytában túlóráztatni.

Több szakszervezet, köztük a Vasas és a vegyipari dolgozókat képviselő VDSZ is tiltakozott az ellen a törvényjavaslat ellen, amelyet Bánki Erik fideszes képviselő nyújtott be. A tervezet több ponton módosítana a munka törvénykönyvén: elsődlegesen változtatna a munkaidőkeret szabályozásán. A törvény nyomán a munkáltatók drasztikusan növelhetik a ledolgozandó munkaórák számát ugyanannyi vagy akár kevesebb fizetés mellett is. Az ügy szerdán a parlamentben is előkerült, jobbikos és MSZP-s képviselők „rabszolgamunka-törvényről” és a munkavállalók kiszolgáltatásáról beszéltek.

Heti 40 helyett 48 óra túlórapénz nélkül

A munkaidőkeret a túlóráztatást szabályozza. Maga a keret az az időszak, amikor túlóradíj fizetése nélkül is lehet munkaidőn kívül dolgoztatni az alkalmazottakat. Jelenleg a munkaidőkeret négy hónap, vagyis négy hónap alatt csak úgy lehet túlórapénz fizetése nélkül túlóráztatni, ha az időszakban átlagosan heti 40 óránál nem kell többet bent lenniük a dolgozóknak. Tehát például ha egy cég kiköti, hogy januárban az alkalmazottaknak napi 12 órát kell dolgozniuk, majd februárban és márciusban megint 8 órát dolgoznak, akkor áprilisban már napi 4 órás munkahetet írhat ki, ellenkező esetben fizetnie kell túlórapénzt. Ez a négy hónapos munkaidőkeret a szakszervezetekkel köthető kollektív szerződéssel kitolható egyévesre is (vagyis egy év alatt kell hogy meglegyen a heti átlag 40 óra).

Az új törvénykönyv két módon is változtatna a munkaidőkereten. Egyrészt innentől kollektív szerződéssel a munkaidőkeret egy helyett három évre is kitolható lehet. Másrészt pedig egyéves vagy hosszabb időszakban heti átlagos 40 óra helyett 48 órát is lehetne dolgoztatni a munkavállalókat túlórapénz fizetése nélkül. Vagyis heti átlag 8 órában lényegében ingyen túlóráztathatják az alkalmazottakat.

Csökken a pihenőnapok száma emellett a több műszakos vagy az idényjellegű munkakörökben dolgozók számára is: itt az új szabályozás szerint a munkavállaló számára elegendő lehet havonta egy pihenőnapot beosztani. A törvényjavaslat vitájakor a Jobbik egyik képviselője úgy számolt, míg ma az átlagos magyar munkavállaló évi 1888 órát dolgozik, addig a törvényjavaslat miatt ez a szám akár 2496 órára is felmehet majd.

Nem egyeztettek az érintettekkel

A szakszervezetek többek között azt sérelmezik, hogy a törvényjavaslatról semmiféle egyeztetést nem folytatott sem a kormány, sem a munkáltatók szervezetei. Székely Tamás, a VDSZ elnöke a Hír TV Online-nak elmondta, csak a multinacionális nagyipari cégeknek lenne kedvező a módosítás, hiszen e cégeknél gyakori az időszakos termelésfokozás és a kollektív szerződés. Hozzátette: már így is rendkívül elterjedtek a túlóráztatással kapcsolatos visszaélések, amelyekre a módosítás semmilyen választ nem ad, viszont további jogsértésekre nyit kiskapukat.

Elmondta azt is, hogy sürgősen kezdeményezni fogják a versenyszféra konzultációs fórumát (ezen elvileg részt vesznek a szakszervezetek, a munkáltatói oldal érdekképviseletei és a kormány is) a javaslat megtárgyalására. Már csak azért is, mert a kormány korábban még a hasonló módosító javaslatok előtt megtartotta ezt a fórumot.

Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) elnöke kérdésünkre elmondta, támogatja a konzultációs fórum összehívását. Szerinte a cél nem lehet más, mint az, hogy a kormány vagy a parlament vonja vissza a módosításokat.

A nagy autógyáraknak kedvez

A főként járműipari dolgozókat képviselő szakszervezet elnöke megerősítette, hogy valóban az autóiparnak kedvezne a módosítás, hiszen ott elég gyakoriak a kollektív szerződések és a munkaidőkeret használata. Hozzátette, ez többnyire indokolatlan, hiszen az autóipar nem kimondottan idénymunka – elsősorban a hasonló időszakos jellegű munkákhoz találták ki az időkeretet. „Itt általában csak a munkaerőhiány, vezetési, szervezési hiányosságok, inkompetencia miatt kell túlórázniuk a munkavállalóknak, néha pedig a munkáltató hatalmaskodása miatt” – tette hozzá. Balogh Béla szerint az időkorlát kitolása lehetőséget teremt arra, hogy a cégek éveken keresztül „önkényesen rángassák az ember munkaidejét”, ami teljesen felboríthatja a dolgozók magánéletét, embertelen munkakörülményeket teremthet (heti hatnapos, 8-nál több órás műszakokkal), és kifejezetten hátrányosan érintené a családos, kisgyermekes munkavállalókat – mondta. Hozzátette: a munkaerőhiányt szerinte csak tovább növelheti az új szabályozás.

A VSZSZ egyébként tagja az ipari dolgozókat tömörítő, nyolcmillió tagot számláló európai uniós szakszervezeti szövetségnek, az IndustriALL-nak is. Ez a szövetség épp ebben a hónapban fogadott el egy olyan határozatot, amely az ipari munkások pihenőidejét garantálná.

Elmondta azt is, hogy a VSZSZ-hez tartozó szakszervezeteket figyelmeztetik, ha bevezetik a törvényt, ne fogadják el. Azonban ők is a törvény visszavonását szeretnék elsősorban elérni, emiatt megkeresték a parlamenti pártokat is, de egyelőre csak az ellenzéktől kaptak visszajelzéseket, a kormánypártoktól nem. „Nem sok esélyt látok arra, hogy a kormány magától visszalépjen a munka törvénykönyvének módosításától” – mondta Balogh Béla.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása