A piacnál a garast számoló nyugdíjasokon a nyugellátás 0,9 százalékos emelése aligha segített volna. A kormányfő ezt a Kossuth Rádióban megfejelte 0,7 százalékkal: „Ha sikerül ezt a küzdelmet végigvinni, eredményesek leszünk, meg tudunk állapodni a vállalkozókkal, és a végén létrejön egy magasabb minimálbér-emelés, amelynek az eredményeként nőni fognak a bérek Magyarországon, annak következtében az infláció magasabb lesz, és akkor tér nyílik egy magasabb nyugdíjemelésre is. Ma úgy látom, hogy ha a pénzügyminiszter sikeresen végigtárgyalja az adócsomagot, akkor a 0,9 százalékra tervezett jövő évi nyugdíjemelés 1,6 százalékig föl tud menni pontosan úgy, mint 2016-ban, és amit 2016-ban a nyugdíjasok el is tudtak fogadni.”
A miniszterelnök ajánlatát még mindig keveslik az idősek: „Az inflációnak vesszük a felét, a 2,4-nek a fele 1,2, ehhez kell hozzárakni a nettó bérkiáramlásnak az 50 százalékát” – magyarázta a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, Hegyesiné Orsós Éva. A nyugdíjasok úgy számolnak, hogy 3,7 százalékkal kellene emelni a járandóságukat ahhoz, hogy ne szegényedjenek el. „Attól, hogy az 1,6 százalék több, mint a 0,9 százalék, a nyugdíjasok nem elégedettek. Különösen azért nem, mert azt látták, hogy ebben az évben nagyon jelentős volt a nettó átlagkereset-emelkedés, és ez azt jelenti, hogy nagyon nagy távolság lehet a nyugdíjasok és az aktív korúak között. Mi szeretnénk visszatérni a svájci indexálásra, ami nemcsak az inflációt, hanem a nettó átlagkereset növekedését is figyelembe veszi” – tette hozzá.
A nyugdíjszakértő is azt mondta, hogy a csak a pénzromlás mértékét figyelembe vevő emelés és a jelentős béremelés tovább nyitja az ollót a nyugdíjasok és az aktív korúak vásárlóereje között. „A nyugdíjas vásárlási kosarában mindig az élelmiszerek és a rezsiköltségek teszik ki a legnagyobb részt, valamint az egészségügyi költségek. Ebből a rezsiköltségeket a rezsicsökkentéssel viszonylag szinten tartják, az élelmiszerárak viszont nagyon meg tudnak lódulni, és ez nagyon fájdalmasan érinti – különösen a kisebb nyugdíjból élő – nagyon sok honfitársunkat” – mondta Farkas András.
A szocialisták éppen ezért differenciált emelést szorgalmaznak. „Orbánék három-négy évvel ezelőtt eltörölték a járulékplafont, ezzel lehetővé tették, hogy ma Magyarországon emberek tömegének van több millió forintos nyugdíja. Gondoljunk bele abba, hogy az egyik embernek lesz 45-50 ezer forintos nyugdíjemelése januárban, a másik embernek meg 200 forint. Tehát itt az inflációkövető nyugdíjemelés mint módszertan generálisan hibás” – véli Korózs Lajos országgyűlési képviselő.
A szintén szocialista Tóth Bertalan napirend előtti parlamenti felszólalásában rámutatott, ha a korábban meglévő rendszert nem törölte volna el az Orbán-kabinet, akkor jövőre a nyugdíjasok járandósága akár 3 százalékkal is emelkedhetne. A svájci indexálás ugyanis nemcsak a pénzromlás mértékét, hanem a reáljövedelmek emelkedését is figyelembe veszi. „A 0,9 százalékos nyugdíjemelés megalázó, felháborító és elfogadhatatlan. De ugyanúgy az is, amit most Orbán Viktor belengetett: az 1,6 százalékos nyugdíjemelés ugyanúgy felháborító. Hiszen ha visszatérnénk, és ezt javasoljuk, a korábbi indexálási rendszerhez, akkor ma Magyarországon több mint 3 százalékos nyugdíjemelést kellene végrehajtani” – mondta el a frakcióvezető.
A Jobbik megalázónak nevezte a kormányfői ígéretet. „Orbán Viktor és kormánya igen megalázó ajánlatot helyezett kilátásba ígéret szintjén a magyar nyugdíjasok számára. A Jobbik úgy látja, hogy – a jelenleg működő nyugdíjrendszer feltételeit nézve – szinte lehetetlen nyugdíjasként Magyarországon megmaradni. Ezért sürgős beavatkozásra lenne szükség a rendszert illetően” – nyilatkozta Z. Kárpát Dániel.
Magyarországon a nyugdíjasok kétharmada kevesebb mint 120 ezer forintot kap havonta. 72 ezer ember pedig 50 ezer forintnál is kevesebb nyugellátást kap.
