Egy 10 ezer forintos nettó béremelkedéshez legalább 4 százalékos járulékcsökkentésre lenne szükség a Hír TV-nek nyilatkozó gazdasági elemző szerint.
A Portfolio elemzője szerint azonban csak a már elfogadott, jövő évi költségvetés jelentős átalakításával volna lehetőség a járulékok csökkentésére.
„2017-ben a költségvetésben nincsen további mozgástér, ugye, már eddig is költségvetés-lazító intézkedéseket találhattunk benne, és ennél több intézkedésre fedezet már nincs, akkor teljesül a 2,4 százalékra emelt jövő évi költségvetési hiánycél, ha a tartalékokat nem használja föl a kormány” – fejtette ki Csiki Gergely, a Portfolio.hu gazdasági elemzője.
Egy 4 százalékos járulékcsökkentéshez körülbelül 200 milliárdos forrásra lenne szükség. A Miniszterelnökség vezetője számokat nem mondott, de a pénzek átcsoportosítását elképzelhetőnek tartja. A döntés azonban 2017-re csúszhat, így januárban még nem várható járulékcsökkentés.
„Az idén a 2017-es költségvetés módosítására sor kerülhet-e? Azt mondtam, hogy nem. Ebből nem az következik, hogy 2017-ben ne lenne módosítva a 2017-es költségvetés” – mondta Lázár János.
A vállalkozók 2010 és 2014 között évi 2,5 százalékkal csökkentették volna a terheket. A munkáltatói költségek ugyanis jelenleg a nettó bér csaknem dupláját jelentik.
„2010 óta nem tudtuk érdemben csökkenteni, a kormány ennek a lehetőségeit vizsgálja, de ez nem két féléves kirándulás” – tette hozzá a kancelláriaminiszter.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke gyors és radikális csökkentést sürget. Ez ugyanis a munkaerőhiány enyhítéséhez is hozzájárulhatna.
„Ilyen 1-2 százalékos járulékcsökkentő program meghirdetésével bele sem érdemes kezdeni. Azt minimum ki kell tűzni célul, hogy 3-5 éves távlatban két számjegyű csökkentést kell végrehajtani” – vélekedett Dávid Ferenc.
Európában jelenleg csak Ausztriában, Franciaországban és Belgiumban drágább egy ember foglalkoztatása, mint Magyarországon.
