Közbeszerzés: siker helyett korrupciót emlegetnek

„Én ezt üdvözlöm, és azt is, hogyha Lázár miniszter úr dolgozik” – így reagált a közbeszerzési hatóság elnöke arra, hogy a Miniszterelnökség ötmilliárdos tanácsadói pályázatot írt ki két nappal az új közbeszerzési törvény hatályba lépése előtt. Lázár János kancelláriaminiszter korábban még vérszívóknak nevezte a  tanácsadókat, a mostani esélyesek között viszont két kormányközeli cég is van. A hatóság elnöke szerint a miniszter előrelátó volt, hogy még az előző uniós fejlesztési időszak lejárta előtt kiírta a pályázatot.

„Végén vagyunk a 2007–2013-as uniós programozási időszaknak, ahol most már több mint 6500 milliárd forint lehívása és kifizetése megtörtént. Úgy gondolom, ez Magyarország számára óriási siker. Ezt a ciklust tisztességesen le kell zárni, és ha ebből a forrásból finanszíroztak egy projektet, akkor naná, hogy ki kellett már írni” – mondta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Az utolsó napokban megjelent miniszterelnökségi tenderben nem lát problémát Lázár János államtitkára sem, bár azt elismeri, hogy az általuk előkészített új közbeszerzési törvény előírásai szigorúbbak lettek volna. „Nyilvánvalóan ez a közbeszerzés is olyan, amit már hónapok óta készítettek elő a kollégák, és ekkor jutottak odáig, hogy megjelentessék. Nem kell emögött semmilyen célzatosságot látni, főleg amiatt nem, hogy emlékeztetni szeretném önöket is arra, hogy az új közbeszerzési törvényt mi dolgoztuk ki. Szigorúbb, mint a korábban hatályos közbeszerzési törvény” – nyilatkozta L. Simon László.

Siker helyett korrupciót emlegetnek egyes szakmai szervezetek. Azt állítják, hogy az uniós forrásokból részesülő cégek gyakran a valós ár öt-hétszereséért szereznek be eszközöket, a túlárazás azonban a projektek magas száma miatt a legtöbb esetben elkerüli az ellenőrző szervek figyelmét. „Egy magyar egészségügyi központ akart egy orvosi gépet beszerezni, erre kapott nagy részben uniós támogatást. Egy szlovák cég szállította le neki a gépet, a szlovák cég a gyártótól 262 000 euróért vette meg, majd a magyar egészségügyi központnak már 1 700 000 euróért adta tovább. Az OLAF még odáig is el tudott menni a nyomozásában, hogy a két ár közötti különbözetet egy Seychelle-szigeteki offshore cégnek utalták, amely később kamatmentes hitelt nyújtott a magyar egészségügyi központnak” – magyarázta Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője.

A szakértők egy része arra számít, hogy a túlárazás gyakoribb lesz, 2014 és 2020 között ugyanis az eddiginél jóval több uniós pénzt osztanak majd szét. Ráadásul az új közbeszerzési törvény szerint már nem elsősorban az ár lesz a fontos, hanem a minőség.