Várhatóan az idén is átlagosan 10 százalék feletti mértékben nőnek a fizetések a versenyszférában, de a legrosszabb esetben is 8-9 százalékos lehet a további felzárkózás 2018-hoz képest – nyilatkozták a Magyar Nemzet által megkérdezett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: ágazatonként még nem összesítették az eddig beérkező adatokat, ám a bértárgyalások azt a tendenciát mutatják, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan két számjegyű lesz az átlagos keresetfelzárkózás. Az idei egyeztetések alapján nagyon nagy szórás mutatkozik a különböző cégeknél – részletezte a Liga vezetője. A legtöbb helyen 10 és 15 százalék között nőnek jellemzően az új üzleti évtől a keresetek, ám olyan cégekkel is találkoztak az egyeztetések során, ahol mindössze 3-5 százalékos, de akár 20-22 százalékos fizetésfelzárkóztatást is bevetnek a vállalatok.
Mészáros Melinda a lap kérdésére arról is beszélt, továbbra sem tudnak olyan cégről, amelyik a kollektív szerződés módosítását kezdeményezte volna akár a korábbi egy évnél hosszabb munkaidőkeret bevezetése, akár a túlórakeret megemelése érdekében. A Ligához nem érkeztek jelzések az önkéntes, munkaadó és munkavállaló között létrejött, kötelezően elrendelhető túlórakereten felüli rendkívüli munkavégzés bevezetéséről sem.
– A cégvezetők is odafigyelnek az elfogadható mértékű béremelésre a legtöbb helyen, ráadásul a munkavállalók is bátrabbak az idei keresetek kialkudásában – nyilatkozta az újság megkeresésére Buzásné Putz Erzsébet. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kifejtette: a munkaerő megtartása kiemelt szempont továbbra is. A tendenciák szerint a legtöbb helyen 10 százalék feletti bérmegállapodást sikerült elérni, a szakszervezeteknek is ez a céljuk. Ugyanakkor van, ahol alacsonyabb mértékű, 6-8 százalékos volt az idei emelés.
Az elnök arra is felhívta figyelmünket, hogy van olyan munkaadó, amelynél a szakszervezeti jelenlétet szeretné csökkenteni a vezetés. Az MTSZSZ a jelenség miatt akár bírósághoz is fordulhat, mivel az egyik kecskeméti vállalatnál a menedzsment szakszervezeti kilépő nyilatkozatokat osztogat a dolgozóknak, ezzel utalva arra, jobban járnak, ha kilépnek az érdekképviseletből.
A munkáltatói oldal szerint is meglehet a két számjegyű emelés. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára reálisnak tartja a 10 százaléknál magasabb keresetemelést, ám az adatokat még nem összesítették. Emlékeztetett: több nagy cégnél, ahol erős volt a szakszervezeti követelés, akár 18 százalékos felzárkóztatást kaptak a dolgozók. A béremelés azért is fontos eszköz, mert nehéz ma már új munkaerőt bevonni. Szerinte a cégek 2019-ben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a termelékenységet növelő beruházásokra.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint ugyan nagy a szórás a munkaadók között, de 8-9 százalékos mértékű átlagos béremelést a versenyszférában ő is reálisnak tart. Kiemelte: az alacsonyabb keresetű munkakörökben nagyobb továbbra is a felzárkóztatás, ezzel záródnak a jövedelmi különbségek, amely hazánkban az uniós átlagnál magasabb. A nagyobb keresetek célja elsősorban a munkaerő megtartása, ám a felzárkózó bérek lehetőséget adnak a ma külföldön élőknek a hazatérésre, illetve akár kevesebben gondolkodhatnak külföldi munkavállaláson is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
