Alakul a Budapest–Belgrád-vasútvonal, a megtérülés kérdéses
2017. október 3., kedd 16:17, frissítve: kedd 20:48
2015 júliusában, az első nagy menekülthullám idején még migránsokkal teli vonatok futottak be Szabadkára. Néhány év múlva kínai konténerek ezrei érkezhetnek a Belgrád–Budapest-vasútvonalon. A távol-keleti árut Pireuszban rakják partra, a görög kikötőt tavaly júliusban privatizálták a kínaiak. Szerbia csatlakozása után a vasútvonal uniós szállítási folyosó is lehetett volna, de a kínaiak előbb léptek. Az ő pénzükből korszerűsítik a szerb és a magyar fővárost összekötő szakaszt.
„November 28-án lesz a Kína–Közép-Európa-csúcstalálkozó Budapesten, amikor is a kínai miniszterelnök hazánkba látogat, és találkozik a 16 kelet- és közép-európai ország miniszterelnökével. A csúcstalálkozón lesz kiírva az a tender, amely már a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszának építésére vonatkozik. A szerbek is jól állnak a tárgyalásokkal és az előkészítésekkel. A jelenlegi tervek szerint éppen a csúcstalálkozó idején kezdik majd meg Ópazovánál az építési munkálatokat” – fogalmazott Szijjártó Péter egy keddi vasúti konferencián.
Európai viszonylatban egyelőre nem jelentős a teherforgalom a Budapest–Belgrád-vasútvonalon.
„Elmondanám, hogy a 17 év alatt megtérülő projektet én még nem láttam. Ezt természetesen az Európai Bizottság előtt le fogjuk tagadni” – ezt azokról a vasúti fejlesztésekről mondta az illetékes helyettes államtitkár, amelyeket az Európai Unió finanszíroz. Szalóki Flórián a 2000-es évek eleje óta szolgálja hivatalnokként az egyes kormányokat.
„A bizottság is rájött arra, hogy ez zsákutca. Régóta küzdöm velük, hogy próbáljunk meg karbantartási jellegű tevékenységeket finanszírozni: járművet, pályát felújítani, nem teljesen átépíteni az utolsó szögig, mert akkor semmire nem lesz elég a pénz, és nem fognak jönni azok az indikátorok, amelyeket jogosan elvárnánk” – tette hozzá az NFM közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára.
A Belgrád–Budapest-vasútvonal magyarországi szakaszának korszerűsítése jelen állás szerint több száz milliárd forintba kerül. A hitelt az egyik kínai állami bank húsz évre adja 2,5 százalékos kamatra.