Rámutattak: egy erős 2018-as év után a magyar gazdaság növekedése elérni látszik a határait, és veszíthet lendületéből, a kapacitáskorlátok ugyanis behatárolják a belső kereslet további bővülését, miközben a külső kereslet visszafogott.
A prognózis szerint a beruházások növekedése mérséklődni fog a következő években, az állami beruházások szintje idén tetőzik, összhangban a választási ciklussal és az uniós források fokozott felhasználásával. Az eszközberuházások mértéke erősödni fog, jórészt néhány nagy külföldi finanszírozású ipari projektnek köszönhetően.
A háztartások jövedelmének és fogyasztásának növekedése enyhülni fog a foglalkoztatottság lassabb bővülésével párhuzamosan. Az alacsony munkanélküliségi adatok, a további minimálbér-emelések nyomán pedig a bérek várhatóan nagyobb mértékben fognak növekedni, mint a termelékenység. Eközben a háztartások jövedelmük egyre nagyobb hányadát költik majd lakhatásra az emelkedő ingatlanárak és a kormány demográfiai programjának keretében nyújtott támogatások miatt.
A kivitel visszafogott marad Magyarország több kulcsfontosságú exportpiacának lassú növekedése miatt. Az ipar és a szolgáltatások terén létrejött új kapacitások növelik az ország exportpiaci részesedését, a költségek versenyképességének visszaesése viszont ezt részben ellensúlyozza.
Az erős belső kereslet magasan fogja tartani az importnövekedést, ami a folyó fizetési mérleg hiányát eredményezi 2019-ben és 2020-ban.
Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,7 százalékról idén és jövőre 3,5 százalékra csökken, miközben a foglalkoztatottság 2019-ben nagyjából 1,4 százalékkal, 2020-ban 0,4 százalékkal növekedhet.
A kockázatok kiegyensúlyozottak a bizottság szerint: a feszes hazai munkaerőpiac akár még magasabb bér- és fogyasztásnövekedést is fenntarthat, a külső tényezők azonban lefelé mutató kockázatot jelentenek.
Mint írták, a túlfűtött gazdaság, és azon belül a fajlagos munkaerőköltségek és a fogyasztás gyors növekedése fokozza az inflációt. Az európai uniós tagországok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító harmonizált fogyasztói árindex (HICP) idén 3.2 százalékra nő majd éves átlagban a tavalyi 2,9 százalékhoz képest.
Az Ecfin elemzői arról számoltak be, hogy az államháztartási hiány a kedvező makrogazdasági környezet dacára a GDP 2,2 százalékát tette ki tavaly Magyarországon. Bizonyos adócsökkentések ellenére mindazonáltal viszonylag gyorsan nőttek az adóbevételek, elsősorban a nominális bevételek és a fogyasztás emelkedésének köszönhetően.
Az előrejelzés szerint a költségvetési hiány idén a bruttó hazai termék 1,8 százalékára fog csökkenni, nagyobb változások híján jövőre pedig 1,6 százalékra, még annak ellenére is, hogy a demográfiai helyzet javítását célzó kormányzati intézkedések 2019-ben a GDP 0,1 százalékával, míg 2020-ben a 0,5 százalékával járulnak hozzá majd a deficithez.
Az államadósság tavaly a GDP 70,8 százalékára mérséklődött, és a csökkenő trend folytatódni fog, ugyan lassabb ütemben. Idén 69,2 százalék, jövőre 67,7 százalék várható a tavaszi bizottsági prognózis szerint.
MTI
