Hiába a rengeteg uniós pénz

A portál egyik elemzője szerint Magyarország nem hatékonyan használta fel ezeket a pénzeket. Idén kevesebb uniós forrás érkezik, mint tavaly, az elemző szerint emiatt idén lassul a gazdasági növekedés.

„Azt, hogy milyen állami beruházásokra ment el a rengeteg uniós pénz, itt tipikusan a nagy útépítésekre gondolok, autópálya és alacsonyabb rendű utakra, és nagyon jelentős környezetvédelmi beruházások történtek, árvízvédelmi beruházások, szennyvíztisztítók” – mondta el Weinhardt Attila.

A Portfólió elemzője részletezi, hogy mire költötte el Magyarország a beérkező uniós források nagy részét. Egy friss felmérés szerint az, hogy Magyarország a pénzek 60 százalékát állami beruházásokra költötte, nem a leghatékonyabb módja a felhasználásnak. Magyarország 2010–15 között a GDP-jéhez képest a régióban legmagasabb arányban kapott uniós támogatást, a magyar növekedés viszont elmaradt a régió országainak növekedésétől.

Weinhardt úgy látja, el lehetett volna úgy költeni a pénzt, hogy ez sokkal jobb gazdasági teljesítményt eredményez, és tartósabb gazdasági hasznot, gondolok itt arra, hogy nagyobb arányban kellett volna támogatni a közvetlen gazdaságfejlesztést a kis- és középvállalatokat.

A kutatók között nincs egyetértés abban, hogy Magyarország növekedési lehetőségei gyengék, vagy az uniós források növekedési hatása nem jelentős.

Az Államadósság Kezelő Központnál azt mondják, ők ezzel a kutatással nem foglalkoznak, nekik az okoz nehézséget, hogy nem mindig tudják, mennyi forrással számolhatnak.

„Az uniós források tekintetében nincsen egy terv. Tehát az adósságkezelés szempontjából ez némi nehézséget jelent, hogy az EU nem mondja meg előre, hogy mikor és mennyit fog utalni” – mondta Barcza György, az ÁKK Zrt. vezérigazgatója.

A magyar GDP 2010 óta átlagosan 2 százalékkal nőtt. Több kutatás átlaga azt mutatja, az uniós források nélkül ez a növekedés feleekkora lett volna.