Informatika szakos hallgatóknak kínál munkát az egyik iskolaszövetkezet 1200 forintos órabérrel. Ez az összeg nagyjából kétszer annyi, mint amennyit bármilyen más munkakörben megkereshet egy diák. A már végzett informatikusok pedig akár több százezer forintos kezdő fizetést is kaphatnak havonta. A magas bérek ellenére a szakemberek szerint Magyarországon százezer ember hiányzik az ágazatból.
Simon Gábor maga is évtizedekig dolgozott programozóként, a szakemberhiányt felismerve most iskolát nyitott. Az általa működtetett, nem akkreditált képzés mindössze tizennyolc hónap alatt ad programozói végzettséget. „Mi azokat várjuk, akik készek arra, hogy egy-másfél év alatt olyan tudást szerezzenek, amilyenre a munkaerőpiacnak szüksége van. Ebből a szempontból különbözünk az egyetemektől. A mi szakembereink a piacról jönnek, és tisztában vagyunk azzal, hogy mi az a releváns tudás, amelyre szükségük van a cégeknek” – mondta a Codecool alapítója.
Bár a gyorstalpaló első évfolyamán rögtön száz ember fog végezni, ezzel még nem jelent konkurenciát a nagy műszaki egyetemeknek. Az Óbudai Egyetem informatikai karán így is ötszörös a túljelentkezés. A dékán szerint átfogó ismereteket csak a felsőoktatásban tudnak szerezni a hallgatók. „Ezek különböző típusú képzési szintek, valakinek épp erre van szüksége, valaki »csak« értettségit, valaki pedig majd phd-t szeretne, ezeket nem szabad összehasonlítani. Valójában ez a néhány hónapos képzési forma is nagyon jó lehet azoknak a hallgatóknak, kollégáknak, akik ezen a szinten szeretnének dolgozni. Akik mérnöki feladatokat szeretnének ellátni, azoknak kicsivel többet kell tanulni” – jegyezte meg Molnár András, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar dékánja.
Az egyik hallgató szerint az ágazat gyors fejlődése okozza a munkaerőhiányt. „Amikor jelentkeztem, már akkor is azt lehetett mondani, hogy hiány van, szerintem ez a tendencia azóta is fennáll, azóta sem csökken a hiány. Ugye a világunkat egyre inkább az informatika veszi körül, ugyanakkor én nem úgy mérlegeltem, hogy olyan szakterületet válasszak, amelyből hiány van, hanem olyat, amely érdekel, ezért jöttem ide” – mondta Sipos Miklós, mérnök informatikus szakos hallgató.
Magyarországon a felsőoktatásba jelentkezők mindössze 8 százaléka választja az informatikai képzést, Ázsiában ez az arány 80 százalék.
