„Bármennyire is fáj a szívem, meg kell maradnunk bérlőnek. Bízunk abban, hogy nem írják ki.” Hevesi István 280 hektáron gazdálkodik Csongrádban, a sertéstartó gazda a birtokot elsősorban takarmánytermesztésre használja. A terület felét eddig az államtól bérelte. Az árveréseken ő is licitálhatott volna, ha lett volna rá pénz. „Mindenki azt mondja, hogy a földvásárlásra adunk hitelt. Csak ugye nekünk az egész gazdaságunknak a fenntarthatóságát is vizsgálni kell. És most amiről beszélünk, egy 143 hektáros tábla, azt egy gazdatársammal nyertük. Ha most meg kellene vásárolnunk a bérleti jogát, a Hódmezővásárhely környéki árak alapján annyit kellene érte fizetnünk, mint a családi gazdaságunk éves árbevétele összesen” – magyarázta Hevesi István.
A privatizáció a nagybirtokoknak is betehet. A Hód-Mezőgazda Zrt. több mint négyezer hektár földet bérelt az államtól. Az új tulajdonosok a bérleti díjat egyoldalúan megemelhetik. „Mi nem tárgyaltunk e tekintetben még senkivel, de nyitottak vagyunk mindenfajta együttműködésre, amely abban segít minket, hogy az állattenyésztésünket meg tudjuk tartani, és partnerei vagyunk azoknak a növénytermesztőknek, akik szeretnének nekünk az állattenyésztés számára takarmányokat, tömegtakarmányokat termelni” – mondta Antal Gábor, a társaság vezérigazgatója.
Az MSZP elnökhelyettese szerint az állami földek eladásának nyertesei nem a családi gazdaságok lesznek, hanem a nyerészkedő tőkések. „Olyan köztes szereplők kerülnek így a rendszerbe, akiknek egyetlenegy érdekük lesz, hogy minél nagyobb bérleti díjat szakítsanak majd azoktól, akik ezeket a földeket használják. Ahogy elmondták, nekik erre nem lesz pénzük; a kistermelőknek biztosan nem, a nagyobb termelők pedig cégként nem vehetnek földet. Magyarországon ugye ilyen szabályok vannak, azt hiszem, hogy ez elhibázott dolog” – jelentette ki Gőgös Zoltán.
Több megyében már pénteken, más megyékben csak jövő héten kezdődik a földprivatizáció harmadik felvonása.
