Fideszes beismerés: „az ügy az nem szép”
2016. június 1., szerda 17:06
„Ami a mezőhegyesi birtokkal kapcsolatban volt, ezt mi már többször kifejtettük, gyakorlatilag a kormány maffiaműködésének iskolapéldája” – fogalmazott az MSZP-s Harangozó Gábor. A szocialisták alaptörvény-ellenesnek tartják a birtok újjászervezéséről szóló tervezetet arra hivatkozva, hogy a sarkalatos földtörvényt írnák felül egy sima, feles törvénnyel.
Harangozó Gábor szerint kétharmados földtörvény ugyanis ezernyolcszáz hektárban maximálja a gazdasági társasságok által használható földet, míg a mezőhegyesi mintagazdaságról szóló jogszabály több ezer hektárt juttatna az állami tulajdonú gazdasági társaságnak. Az egyik fideszes képviselő módosító indítványa pedig kártalanítaná a ménesbirtok területeit korábban bérbe vevőket, és azokat is, akik nyertek a mezőhegyesi földpályázatokon, de a mintagazdaság szervezése miatt nem tudnak birtokon belülre kerülni.
„A Fidesz helyi elnöke 8,2 millió forintos kártérítést fog kapni, Simonka György fideszes képviselő fiktív mezőhegyesi lakcímére bejelentett unokatestvére 21 millió forint kártérítést fog kapni. A Miniszterelnökség egyik korábbi, Nagykovácsiban, a földjétől 260 kilométerre lakó jogásza 15 millió forintot várhat. A 30 kilométerre lakó Fidesz közeli iskolaigazgató-helyettes 14 millió forintra számíthat” – sorolta az összegeket a szocialista országgyűlési képviselő.
A módosítást jegyző fideszes képviselő tagadta, hogy 1,2 milliárd forintot költenének a kártérítésre. Farkas Sándor egyébként kormánybiztosként a mezőhegyesi állami ménesbirtok újjászervezéséért felel. „Nem akarom elbagatellizálni az összeget, szó se róla, de azért nem 1 milliárd forint fölötti kártérítésről van szó, ennél kevesebbről. És az, hogy ennek a mértéke miért ekkora, és kiket érint? Amikor egy törvényt alkotunk, úgy gondolom, nem személyre alkotjuk” – fogalmazott a Fidesz országgyűlési képviselője.
A bizottság jobbikos tagja saját indítványával a hortobágyi legelőpályázatok veszteseit kárpótolta volna. Magyar Zoltán párhuzamot vont a mezőhegyesi kárpótlással, szerinte mindkét esetben az állami hibájából szenvedtek veszteségeket a bérlők. „Ebben az esetben a valóságban, Mezőhegyes esetében pedig csak akkor, ha 2017-től megtörtént volna a területek birtokba vétele. Ott egy feltételes veszteséget nagyon komoly közpénzzel kompenzál az állam. Itt pedig egy valóban megtörtént, családokat tönk szélére juttató, évtizedes munkát tönkretevő állami hiba – ráadásul Kehi-vizsgálat által alátámasztott, bizonyítható állami szervi károkozás – után sem történik meg a kárpótlás” – mondta a jobbikos országgyűlési képviselő.
A bizottság fideszes elnöke elismerte, hogy a legelőpályázatoknál történtek hibák. „Az ügy az nem szép, tehát túl sok védeni való ebben nincs” – szögezte le Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke. A politikus ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a bérlőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a bérleményre alapozva nem lehet örök gazdálkodást tervezni.
A bizottság kormánypárti többsége elvetette a hortobágyi gazdák kártalanítására tett javaslatot.
