Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a bruttó hazai termék (GDP) 67 százalékát érte el az idei második negyedév végén. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 68,7 százaléka volt, ami 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb a március végi aránynál, s bő 11 éves mélypontot jelez – áll a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól szóló, tegnap kiadott jelentésében.
Az államháztartás nettó tartozása is tovább csökkent, az 54,9 százalékos aránynál az elmúlt tíz évben csak magasabbat regisztráltak. Az Eximbankkal együtt számolt államadósság egy éve még 74, a múlt év végén pedig 70,8 százalékon állt a kimagasló nominális GDP növekedésnek köszönhetően. Amennyiben ez a lendület folytatódik, az idei év végére 67, jövőre 63,2 százalékra csökkenhet az államadósság rátája, 2021 után pedig 60 százalék alá mérséklődhet – hangsúlyozta elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Az MNB pénzügyi számlái alapján az államháztartás finanszírozási képessége (vagyis többlete) a második negyedévben 120 milliárd forintot, a GDP 1,1 százalékát tette ki, az első fél évben pedig 151 milliárd forint többletet mutatott. Az elmúlt négy negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye (hiánya) a GDP 1,2 százalékára süllyedt, így az államháztartás hiánya idén is alulmúlhatja az egész esztendőre tervezett 1,8 százalékos hiánycélt, miközben az év második felében bevezetett család- és gazdaságvédelmi akciótervekre is megvan a fedezet – húzta alá Suppan Gergely, aki szerint a büdzsé kiváló helyzetét a központi költségvetés pénzfogalmi adatai is alátámasztják az első hét hónapban 352,7 milliárd forintos hiány ellenére.
A deficit oka ugyanis az volt, hogy míg a január–júliusi időszakban 441 milliárd forint bevétel érkezett Brüsszelből, az uniós kiadásokra 850,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezetteknek. Az uniós pénzáramlásoktól megtisztítva 57 milliárd forint többlet lett volna a költségvetésben, szinte minden adónem bővülése meghaladta az idei terveket.
– A GDP-arányos államadósság immáron hatos számmal kezdődő szintje egyértelműen arra utal, hogy elérhető közelségbe került a maastrichti kritérium teljesítése
– emelte ki a Magyar Nemzet kérdésére Boros Imre közgazdász. Megjegyezte: az adatok is azt a tényt erősítik, hogy bármennyire is igyekeznek a nemzetközi intézmények és a hitelminősítők Magyarországot egy kalap alá beszuszakolni az eurózóna országaival, az egyre kevésbé sikerül nekik. Az MNB 0,9 százalékon tartott központi irányadó rátája jó döntésnek bizonyult, s látszik, hogy az európai intézmények kamatemeléstől ódzkodó magatartása is ebbe az irányba mutat.
– Az államnak viszont egyre nagyobb mozgástere van, és a költségvetés forrásainak bővülése is biztosítható. Így akár már a nullás költségvetés is kézzelfoghatóvá válik
– húzta alá a szakember.
Az MNB adatai szerint a második negyedévben az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó megtakarítása 120 milliárd forintot, a negyedéves GDP 1,1 százalékát tette ki. Ugyanekkor a központi kormányzat nettó megtakarítása 179 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké 18 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 milliárd forintra rúgott az április–júniusi időszakban. Az adósságot a tranzakciók 113 milliárd forinttal, az átértékelődések 47 milliárd forinttal növelték a vizsgált időszakban. A háztartások nettó megtakarítása az év második negyedében 638 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki.
Magyar Nemzet
