Égető a probléma, de Vargának szóltak, hogy ezt ne

Ácsokra, kőművesekre, burkolókra, festőkre lenne szükség Baranyában. Utánpótlás alig van, a szakmunkásképzők nem népszerűek a fiatalok körében. „Az eddigiekben arról beszéltünk az építőipar kapcsán, hogy nincs megrendelés, kevés a munka. Most fordult a világ, munka bőséggel van. Munkaerő, szakképzett munkaerőhiány van az építőiparban, ennek több oka is van. Egyrészt sokan kimentek külföldre, meg a szakmunkásképzés hiánya, illetve kevesen jelentkeznek az építőipari szakmákra” – mondta a Kőház Zrt. vezérigazgatója, Nemes Csaba.

Csongrád megyében az egyik  hódmezővásárhelyi cég különleges gépjármű-felépítményeket gyárt. Állat- és konténerszállítók, a rendőrségnek pedig rabszállítók készülnek a csarnokban. „Nyilvánvaló, egy multinacionális cégnél jó a szociális háló, rendezettek a bérviszonyok, rendezett szinte mindenféle viszony, olyan kedvező munkakörülményeket tud teremteni, amelyekkel szemben sajnos a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak csak egy szűk része tud versenyképes lenni” – vázolta a helyzetet a Tornádó-International Kft. ügyvezető igazgatója, Kőkúti Attila.

Budapest belvárosában egyre több üzlet kirakatában jelennek meg álláshirdetések. Pénztárost, raktárost, eladót vagy fodrászt keresnek azonnali kezdéssel.

„Ennek a kormánynak csak önmaga meg a haverok fontosak, az emberek nem” – az MSZP alelnöke arra emlékeztetett, hogy a 25 évesnél fiatalabb magyarok 16 százaléka munkanélküli. „A Nemzeti Foglalkoztatási Alap több mint 400 milliárd forintot hordoz magában, de ennek a pénznek a háromnegyedét közfoglalkoztatás címszó alapján költik el. Ha képzésre és olyan támogatásokra adnák, amely akár utazási költség, akár az ott lévő szállásköltségek finanszírozását adná meg direkt módon azoknak az embereknek, akik munkavállalási hajlandósággal bírnak, azoknak nagyon sok segítséget jelentene az ilyen típusú támogatás” – mondta Gúr Nándor.

50 ezer szakember hiányzik a magyar munkaerőpiacról – ismerte el a nemzetgazdasági miniszter. „Abban kell tehát gondolkodni Magyarországon, hogy egy erőteljesebb bérfelzárkózás valósul meg, ez pedig a kormány számára azt a kihívást, azt a feladatot adja, hogy át kell gondolnunk azt, hogy a meglévő munkaerő átstrukturálását hogyan tudjuk felgyorsítani, hogyan tudjuk az átképzéseket, ezeket a programokat még gyorsabbá, még fontosabbá tenni” – hangsúlyozta Varga Mihály.

Varga Mihály hozzátette, hogy a kormány a munkába járás költségtérítését kilométerenként 9 forintról 15-re emeli, a társadalmi mobilitáson pedig adókedvezményekkel és munkásszállások építésével próbál javítani.