Drágulhat a hús és a felvágott, a gyártók már trükköznek

Vursli, fünfli, pulyka rúd, tízórai baromfi pálca, vagy csak egyszerűen hot-dog. Ilyen fantázianeveken dobják piacra a virslinek látszó élelmiszeripari termékeket augusztus 1-jétől. Az új Élelmiszerkönyv írja elő, hogy az eddiginél több hús kell a felvágottba vagy a virslibe. A termékek összetételét egyre többen olvassák el.

„Ez abszolút jó, hogy ezt a vásárló is nyomon tudja követni, hogy hány százalék a valódi hús, amit megvesz. Szerintem ez jó! Én örülök neki!” – mondta Havelda Anikó.

A Spar kommunikációs vezetője azt mondta: a szigorítás a saját húsüzemükben gyártott készítmények kétharmadát érintette. „Elmondhatom, hogy a vállalatunk tavaly november óta készül az átállásra. Ugyanis a türelmi időszak az idei év augusztus 1-én lejárt. Ez az a pont, amikor már csak magasabb hús- és alacsonyabb sótartalommal lehet egyes húskészítményeket forgalomba hozni. Erre jó példa a párizsi és a virsli esete, ahol a hústartalom el kell, hogy érje az 51 százalékot” – mondta Maczelka Márk.

Az MSM-pép felhasználását tovább korlátozzák. A pép a csontokról leszívott húscafatokból készül. „A gyártó cég abban az esetben, ha továbbra is az adott nevet akarja használni a termékeinél, az egyszerűség kedvéért virslinek kívánja nevezni a terméket, akkor módosítania kellett a receptúrát, nyilván növelnie kellett a hústartalmat, csökkentenie kell az MSM-tartalmat, ezáltal a termék önköltsége értelemszerűen növekszik” – fejtette ki Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

És ha az előállítási költség nő, akkor a termék drágul. Az élelmiszer-biztonsági hatóság bírságol, ha a gyártó vagy a forgalmazó nem tartja be az új előírást.

„A felső határ a csillagos ég. Nagyon magasan, tehát több millió forintra büntethetnek céget, attól függ, hogy milyen mennyiségről van szó. Milyen jellegű a cselekmény, tehát mérlegelik nyilván, hogy milyen mértékben büntethetnek, de szinte nincs felső határ” – mondta Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője.

Ezeknek a kritériumoknak nemcsak magyar, hanem az importált termékeknek is meg kell felelniük. A külföldi gyártókat a magyar hatóságok nem tudják ellenőrizni, így az olcsóbb felvágottak, májasok, virslik közé olyan import készítmények kerülhetnek, amelyek nem felelnek meg a megszigorított előírásoknak.