A lap pénteki száma felidézte, hogy ebben az ügyben az egyik kérdés úgy foglalható össze: megfelelnek-e az uniós jognak azok a paragrafusok, amelyekkel korábban a magyar törvényhozás átalakította a devizahitel-szerződéseket. Az uniós bíróság szakértője a felvetésre igennel válaszolt.
Csütörtökön Nils Walh, az uniós bíróság svéd szakértője, úgynevezett főtanácsnoka közzétette, milyen szakmai véleményt fogalmazott meg az egyik magyar ügyről. A főtanácsnok független, pártatlan állásfoglalása nem végleges döntés, az csupán hozzásegítheti az Európai Bíróságot az ítélet kialakításához.
A luxembourgi testület hamarosan meg is hozza határozatát – mondta a lapnak Lehóczki Balázs, az uniós bíróság magyar munkatársa, aki közölte: Luxembourgot a Budai Központi Kerületi Bíróság kérte az uniós jog értelmezésére. A beadvány, az árfolyamkockázatra is kitérve, lényegében azt firtatta, megfelelnek-e az uniós jog elvárásainak azok a passzusok, amelyekkel a magyar törvényhozás módosította a devizahitel-szerződéseket, eltávolítva azokból egyes tisztességtelen pontokat.
Lehóczki Balázs közölte, Nils Wahl szerint a magyar rendelkezések összhangban vannak az uniós jog előírásaival. A magyar törvény a tisztességtelen feltételt kitörölte az adott szerződésekből, ám a megállapodások a többi elemmel, ponttal érvényben maradtak.
Hozzátette: a svéd szakember azt javasolja az uniós bíráknak, hogy bizonyos más jelentős tényezőkre is hívják fel a magyar ítélkezés – és ezzel a jogkereső közönség – figyelmét. Először is arra, hogy a szerződés egészének megsemmisítése – főszabály szerint – azzal jár, hogy az egyébként részletekben megfizetendő, fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ez pedig könnyen nehéz helyzetbe hozhatja az ügyfelet. Másrészt kitért az árfolyamkockázat kérdésére: az árfolyamok ingadozásából fakadó veszteség az ügyfelet terheli ugyan, de nem elég önmagában csak ezt elemezni, a szerződés egészét, vagyis minden előnyt és hátrányt mérlegre kell tenni.
Lehóczki Balázs szerint figyelemre méltó az a főtanácsnoki álláspont is, miszerint a magyar bíró kimondhatja egy-egy szerződési feltétel tisztességtelenségét, ezzel eltávolíthatja azt a megállapodásból, ám a kontraktus tartalmát más módon nem változtathatja meg.
