A szaktudás helyett a mennyiség lett a cél, ami veszélyes lehet

Egy éve az építőiparban dolgozó legalacsonyabb képzettségű betanított munkások még ötödével kerestek kevesebbet, mint az idén.

Egy friss tanulmány szerint a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások bruttó átlagos órabére 14,5 százalékkal nőtt a tavalyi számhoz képest. A fizikai dolgozók átlagórabére 110, a szakmunkásoké 77, a betanított munkásoké pedig 153 forinttal lett több 2017-ben. A tanulmányt jegyző egyik cég vezetője szerint az építőipari cél jelenleg az, hogy minél több ember dolgozzon a területen.

„Elsősorban a tömegekre van szükség, nem pedig a speciális szaktudásra, tehát mindenképpen a létszám lett az elsődleges meghatározó a munkaerőpiacon. Minél több emberre van szükség a gyártóiparban” – mondja Fehér Tamás, a Trenkwalder-cégcsoport toborzási igazgatója.

Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint veszélyes, hogyha szaktudás nélkül, ömlesztve kerülnek az iparágba a dolgozók. „Komolyabb gondok várhatók, nemcsak időbeli csúszások lesznek, hanem – attól tartok – minőségi problémák is, ha nem megfelelő előképzettségű emberek végzik el a munkákat” – nyilatkozta Pallagi Gyula elnök.

Az elemző szerint a béremelés csak kismértékben javítja a munkaerőhiányt. „Azt látjuk, hogy a gazdaság lassú, de emelkedő pályán van. A munkát el kell végezni, ilyen szempontból béremeléssel lehet a kritikus helyzetet lassítani vagy javítani, de hosszú távon még nem tudjuk, hogy milyen változásokra lehet számítani” – jegyezte meg Nagy Bálint, a Pénzcentrum vezető szerkesztője.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a minimálbér emelésével magyarázza a bérnövekedést. „Jól látszik, hogy a minimálbér-emelés a cégeket különböző módon érintette. A 20 fő alatti vállalkozások esetében az ott dolgozóknak az egyharmada került ennek a hatálya alá, míg a 250 fő fölötti vállalkozások esetében mindössze egyhetede a munkavállalóknak. Minél nagyobb a cég, annál magasabb a bér, és ebből következően annál kevésbé érintette a minimálbér-emelés. Viszont annál inkább kedvezményezettje volt annak, hogy a szociális hozzájárulás öt százalékkal csökkent” – magyarázta Parragh László elnök.

Szakértők szerint azonban a bérek megugrása csak részben köszönhető a minimálbér 15 százalékos emelésének, nyomósabb oka a munkaerőhiány.