„Nem csökken a vásárlásoknak a mértéke csak áthelyeződik.” Így nyilatkozott 2014 decemberében, három hónappal a törvény életbe lépése előtt az ötletgazda KDNP frakcióvezetője. Harrach Péter akkor a baloldali kritikákat is visszautasította. „Azok a riogatások, amelyek megjelentek ellenzéki pártokról és az érdekelt cégekről, azok valótlanok, és valamiképpen ahhoz tudnám hasonlítani, ami hajdanán a 23 millió románról szólt. Tehát mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy a vasárnapi vásárlás a szükséges mértékig biztosított lesz” – mondta a kereszténydemokrata politikus.
Varju László egy évvel a törvény bevezetése után értékelte a vasárnapi boltzárat. A Gyurcsány-párt szerint minden előzetes számítás és hatástanulmány beigazolódott: a tervekkel ellentétben nem a multik, hanem a magyar cégek szenvedték meg a szabályozást. „Ha megnézzük a forgalmi adatokat, azon túl, hogy ezek a kisvállalkozások tönkrementek, a magyar tulajdonú vállalatok piaci részesedése is jelentősen csökkent, és csak az ezen túli nagyobb vállalatok helyzete nem változott, sőt jobban is jártak, mert vasárnapi pótlékot nem kell fizetniük” – mondta a Demokratikus Koalíció alelnöke.
Az LMP is kitart a vasárnapi zárva tartás eltörlése mellett. „Ami a legszomorúbb, hogy pont azok a foglalkoztatási módok estek ki, mint a részmunkaidős foglalkoztatás, amelyben fiatalok is nagyobb részt tudtak kivenni. Hibás volt és elbukott a vasárnapi boltzár” – vélekedett Csárdy Antal, a párt fővárosi önkormányzati képviselője.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kereskedelmi ágazatban 9 ezer embernek szűnt meg az állása és 2500 üzlet zárt be tavaly óta. A Nemzetgazdasági Minisztérium készült adatokkal az egy éves évfordulóra: szerintük 5-6 százalékkal bővült tavaly a hazai kiskereskedelmi forgalom, a kisvállalkozásoknak pedig 200 milliárd forintos többletbevétele keletkezett a törvény életbe lépése óta.
