A Concorde Értékpapír alapítója migrációban látja a megoldást
2016. szeptember 24., szombat 20:15, frissítve: péntek 11:47
A jegypénztárosi munkakör az egyik legrosszabbul fizetett állás a MÁV-nál, átlag bruttó 120 ezer forint a havi kereset. A vasúttársaság 18 200 alkalmazottjából az elmúlt években 374-en mondtak fel. A MÁV-Startot pedig tömegével hagyták el a mozdonyvezetők.
„Új probléma az, hogy járműkarbantartó területen jelentősebb létszámhiány lép fel. A budapesti területen tulajdonképpen mindig is nehézkes volt a fogyásunk pótlása, de ami egy vadonatúj jelenség, hogy, hogy az Alföldön – például Szolnokon – már gond lakatost, járműkarbantartót és hegesztőt felvenni” – mondta Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója.
Nem jobb a helyzet az Ericsson Magyarországnál. A cég közép-európai humánerőforrás-igazgatója szerint Magyarországon az Telekom IT szektorban 22 ezer fős a szakemberhiány.
„Minden évben legalább 200-250 új munkatársat vennénk fel az Ericssonhoz, de ez egyre nagyobb kihívást jelent nekünk, hiszen a munkaerőpiacról nagyon nehéz ezt a számot megkapni, még akkor is, hogyha nagyon közvetlen kapcsolatban vagyunk az egyetemekkel, főiskolákkal, ahol már a képzésbe is bekapcsolódunk és megpróbáljuk már a képzés során megnyerni a fiatal szakembereket a vállalatunk számára. Külföldről is nagyon sok kolléga érkezik hozzánk, de még így is nagyon jelentős problémát okoz, hogy nincs elég szakember a magyar piacon” – mondta Bohács Bernadett.
Az ötven vállalatnál jelen lévő Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke szerint sok területen 20-30 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a szakemberek elvándorlása megállítható legyen.
„Ez több tízmilliárdos tétel, hiszen, ha belegondolunk, hogy az idei 3 százalékos béremelés a MÁV vállalatcsoportnál, ötmilliárd forintot igényelt, akkor ehhez képest a magas 10-20-30 százalékos bérfejlesztés ennek többszöröse” – fejtette ki Buzásné Putz Erzsébet.
Az LMP egy ötpontos akciótervet dolgozott ki, amely – szerintük – azonnali megoldás lehet a munkaerőhiányra. „Járulékcsökkentést, adómentes minimálbért, szociális bérlakásprogramot, oktatásba vissza pénzt tartalmaz, tehát olyan intézkedéseket helyez kilátásba, amelyek azonnal képesek hatni” – hangsúlyozta Szél Bernadett.
Az ötszázmilliárdos vagyont kezelő Concorde Értékpapír alapítója elengedhetetlennek tartja a hiányzó munkaerő bevándorlókkal való pótlását, amihez azonban kormányzati segítség kell.
„Három lényegi eleme van. Egy: hogy valaki akarjon idejönni, tehát mi megfelelő vonzó munkaerőt, életlehetőséget, letelepedési lehetőséget, akár csak átmeneti letelepedési lehetőséget biztosítsunk. Kettő: olyan szakmából legyen, ami hiányszakma Magyarországon. Tehát nem a munkanélküliséget akarjuk bővíteni, hanem a munkaerő-kínálatot a hiányzó szakmákban. Három: hogy vállalja föl mindazt, ami az itt éléssel együtt jár, tehát a mi jogszabályainkat, a mi kultúránkat, nem árt, hogyha megtanul magyarul” – fejtette ki Jaksity György.
Hozzátette, az ország uniós csatlakozása, azaz 2004 óta folyamatos az elvándorlás, amire a nyugati bérszínvonal miatt lehetett számítani, fel is készülhettek volna a kezelésére a kormányok.