Nagyon sokszor hangzott el az a mondat világpolitikai tényezők megfogalmazásában, hogy a kereskedelmi háború mindenkinek rossz. Az amerikai elnök Kínával szemben meg akarja védeni az amerikai piacot és az amerikai termelést. Háború-e ez már, vagy csak bejelentették a háborút és már az ekkora hullámokat keltett? - vezette fel a témát Bayer Zsolt műsorvezető.
Boros Imre közgazdász ezzel kapcsolatban a következőket mondta:
„A jelenlegi nemzetközi kereskedelmi rendszer az valahogy úgy működik, hogy van egy jelentős hányada, ami lényegében egyetlen nemzetállamnak sincs a felügyelete és a beszámolási kötelezettség alatt, hanem a világerő intézgeti ezeket. Úgyis szokták mondani, hogy multinacionális társaság. A kereskedelemnek éppen az a gazdag része, ami a legnagyobb hasznot csinálja, annak kevés köze van a nemzetállamokhoz. Ez az első tételem. A második tétel, hogy az ebből adódó problémák, feszültségek azért mégis valahogy a nemzetállamoknak a hátán csattognak. Ki jobban, ki kevésbé érzi. A harmadik tétel, hogy a nemzetállamokban és az azok fölött lévő politikai esztablismentek egy jelentős része eléggé eltér attól, hogy a nemzetállamok érdekét figyelembe vegye vagy képviselje. Akkor azt hiszem nem túlzok, hanem alulfogalmazok. Tehát ebben a keretrendszerben kell nézni, hogy mi történik. Ugye az a hír az járja, hogy az Egyesült Államok elnöke, nevezetesen Donald Trump, aki ezt az egyébként klasszul működő rendszert, azt Ő rúgja föl és Ő minden bűnnek a forrása. Az Egyesült Államok elkezdte unni, hogy Ő vállal egy halom terhet a világhatalom működésének érdekében, anyagi terhet, és ebből neki az égvilágon semmi haszna nincs. A hasznok meg különböző helyeken, valamilyen módon kicsapódnak nemzetállami ellenőrzés nélkül. Egyebek mellett például Hongkongban.”
Bogár László mindehhez a következőket fűzte hozzá:
„Többször érintettük ezt a kérdést, hogy a három közvetítő mező, tehát a kereskedelem, a pénz és a média az valójában szorosan összekapcsolódik és minden birodalom csak akkor tud igazán tartósan birodalomként működni, hogyha mind a hármat ellenőrzése alatt tartja. Tehát tartósan világbirodalom csak az tud lenni, aki a világkereskedelem egész rendszerének legalábbis hatalomszerkezetét mindenféleképpen a kezében tartja, és szinte minden adásunkban említettük, hogy a média rendkívüli hatalma, tematizált értelmező hatalma következtében értelemszerűen a globális médiát is uralnia kell. Itt egy olyan folyamatnak vagyunk tanúi, ami végülis egy permanens háború, tehát a kereskedelem bizonyos értelemben véve a háború egy megjelenési formája, csak mondjuk nem véres fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel, de ugyanúgy a pénzháború is, a médiaháborúról már nem is beszélve. Ez valójában egy permanens háború, értelemszerűen a tétje a világuralom. Sokszor beszéltünk arról, hogy öt évszázadon keresztül európai hatalmak voltak a meghatározók, portugálok, spanyolok, hollandok, franciák, britek, aztán így került át odaátra az Egyesült Államok, de mivel száz évnél tovább a jelek szerint egyik birodalom sem bírja ki ezt az iszonyú nyomást és közben azért száz év pont elég ahhoz, hogy átalakulások menjenek végbe. Nagy valószínűséggel emögött is alapvetően mint lemeztektonika, mozgás, valójában az húzódik meg, hogy a hatodik világbirodalomnak, tehát Amerikának is, ahogy sokszor beszéltünk róla, a világbirodalmi léte néhány évtizeden belül nagy valószínűséggel lehanyatlik.”
Hír TV