Az európi uniós helyreállítási alap két részből áll, van egy vissza nem térítendő támogatási része, amit minden tagállam megkaphat és van egy hitel része, amit egy bizonyos határidővel vissza kell majd fizetni. Ha szám szerint nézzük, akkor Magyarországnak jár 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás, ezen kívül pedig hazánk felvehetne még 3400 milliárd forint visszatérítendő hitelt.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatásán elhangzott az a bejelentés, hogy
Magyarország csak a vissza nem térítendő 2500 milliárd forintnyi támogatásra tart igényt, a visszatérítendő hitelt nem óhajtjuk felvenni.
Bayer Zsolt emlékeztetett, hogy az ellenzék és sajtója úgy reagált, Orbán kidobja az ablakon az ingyen pénzt, pedig mennyi mindent lehetne abból megvalósítani.
A műsorvezető felvezetőjére reagálva Bogár László elmondta, semmi meglepő nincs abban, hogy a jelenlegi ellenzék katasztrófáról beszél, ugyanakkor a lényeg, hogy valójában a vissza nem térítendő támogatás is alkalmas arra, hogy a legfontosabb feladatokra ezt a pénzt el lehessen költeni.
Ami pedig a hitelt illeti, 2023-ig dönthet bármelyik uniós tagország, hogy egyáltalán eldöntse, igényt tart-e rá, semmiféle sürgetés nincs
– tette hozzá.
A közgazdász úgy látja, azért kell óvatosan kezelni, mert
ebben az esetben nem csak a tőkét kell visszafizetni, hanem a kamatokat is.
De az sem elképzelhetetlen, hogy Magyarország különböző célokra kedvezőbb hitelt is fel tudna venni.
A téma kapcsán Boros Imre úgy fogalmazott, mi nem szeretjük a hitelt csak úgy felkapkodni, hiszen majd elporlik az egész.
Ma még az, hogy a magyar kormány az esetleges hitelfelvétel mögé olyan projekteket állítson másokkal, amiből bőven megtérül a hitel költsége, sőt a kamatokat is lehessen fizetni, az még nem áll rendelkezésre
– mutatott rá a közgazdász.
Teljes adás:
HírTV
