Lezuhant egy orosz katonai repülőgép. Az orosz TASS hírügynökség jelentése szerint 65 ukrán hadifogoly volt a gép fedélzetén, valamint a hat fős orosz személyzet és három kísérő. Mindannyian életüket vesztették.
A repülő a dél-oroszországi Belgorod régióban, Jablonovo falu közelében csapódott földbe. Ez mindössze 50 kilométerre van az ukrán határtól.
Konasenkov szerint "a kijevi ukrán rezsim terrorcselekményt követett el" azzal, hogy lelőtt egy orosz katonai szállító repülőgépet, amely a Cskalovszkij-Belgorod útvonalon ukrán katonákat szállított fogolycserére. A repülőgépet - mint mondta - az ukrán fegyveres erők a Harkivi területen lévő Lipci településről légvédelmi rakétarendszerrel lőtték le, az orosz radarberendezések két ukrán rakéta kilövését figyelték meg.
Egyes hírek szerint viszont nem hadifoglyok, hanem rakéták voltak a gépen.
„Amikor megjelent erről a hír, akkor arról folytak a viták, hogy műszaki meghibásodás vagy lelövés történt. Miután előkerültek a roncsok és a roncsokon egyértelműen a légvédelmi rakéta rendszerekhez tartozó retesz nyomok mutatkoztak meg, így mindenképpen lelövésről beszélhetünk. Az orosz fél állítása szerint egy 65 fős ukrán, mondjuk azt, hogy különítmény utazott a fedélzeten, akiket közvetlenül az orosz-ukrán határ térségében Harkivnál cseréltek volna ki 192-192 arányban hadifoglyokra. Ez alapvetően beleillene abba a szisztémába, amit az orosz és ukrán fél hagyományosan a hadifoglyok tekintetében szokott véghez vinni. Szóval maga az orosz elméletnek megvannak az alapjai.”
- mondta Hidegkuti Konstantin, nemzetközi kapcsolatok szakértője, a Moszkvater.com állandó szerzője.
„Nem fogadható el az, hogy Németország többet tesz Ukrajna megsegítésére, miközben mások kevesebbet tesznek” – hangoztatta Lindner kedden a Német Gazdaság Kelet-európai Egyesületének (OAOEV) rendezvényén.
A német szabaddemokrata politikus azt is követelte, hogy európai uniós szinten osszák el egyenlően a terheket.
„Lassan az a megérzése az embernek, ha valaki félrebeszél, akkor az valószínű a németországi kormánynak lehet a tagja. (…) Németország az egyik leglátványosabb támogatója Ukrajnának, amit ugye a saját szakállukra tesznek. Ennek a saját gazdasági, belpolitikai következményeit már látjuk, hiszen a gazdatüntetések is részben annak köszönhetők. Azok a gazdasági megszorítások, amiatt kellettek Németországban, hogy a költségvetési lyukat kifoltozzák, ami szinte fillérre azonos azzal az összeggel, amit Ukrajna támogatásra fordít Németország. Ez csattant a németországi gazdákon először is az üzemanyag támogatási rendszer megvonásával, majd jövedéki adó változtatással, ami miatt a tiltakozási hullám elindult. Szemlátomást nem ez érdekli a németeket.”
-fogalmazott Tóth Máté, energiajogász.
„A megszokott videók továbbra is naponta megjelennek az ukrán közösségi médiában. Az Odesszai esetek érdekesek, hiszen ott mostanra nyugodtan kijelenthetjük, hogy bevett gyakorlattá vált, hogy a helyi tömegközlekedési eszközökön próbálnak a toborzó tisztek hadkötelesek után kutatni. (…) Az egyik videón az látszik, hogy az utasok már nem engedik felszállni a toborzó iroda munkatársát. Megpróbálják akár lökdösődéssel is kitessékelni."
-mondta a HírTV kárpátaljai tudósítója, Dunda György.
