Néhány éve még mindannyian elképzelhetetlennek gondoltuk, hogy Magyarországon a kereszténység jelképeit érő mindennapos támadásokról kell beszélni. Pápai Gábor Jézus gúnyoló rajzai, Békés Gáspár megjegyzése a keresztelés betiltásáról, a pusztaszabolcsi polgármester Szűz Máriát gúnyoló posztja, a Szent Korona Pride-színekbe öltöztetése és a legfrissebb: az Alkotmánybíróság döntése a HVG vallásgyalázó címlapjának ügyében azonban mind-mind arra utalnak, hogy a „békeidők” véget értek. S bár hiába mondja ki az alaptörvény, hogy "Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához", a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a bírósági döntések során rendre alulmaradnak a keresztény jelképeket védő beadványok – vezette fel a műsor témáját Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
Ezekután azt a kérdést tette fel vendégeinek, hogy a vallásgyalázás vagy az istenkáromlás is alapvető emberi jog-e.
Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője egyértelműen kijelentette, hogy semmiképpen nem, még akkor sem, hogyha a bírósági ítéletek mostanában afelé mutatnak, mintha az lenne. Majd azzal folytatta, hogy az Alaptörvény értelmében szólásszabadság van, de ez addig terjed, amíg az a vallási közösségek jogát nem sérti. A képviselő ezután azt is leszögezte, hogy
itt egy ateista forradalom zajlik, amelyben meg akarnak semmisíteni mindent, ami az Istenhez, a hazához és a családhoz kapcsolódik.
De azt is, ami a férfi és nő misztériumához kapcsolódik, és mindezek helyébe egy nagy semmit akarnak adni.
Az a céljuk, hogy elbizonytalanítsák az embereket, kihúzzák a szőnyeget a lábuk alól, hogy utána úgy tudják befolyásolni őket, ahogy akarják
– húzta alá Vejkey Imre.
Ékes Ilona, az Ergo Európai Regionális szervezet elnöke a jogi döntések kapcsán kijelentette, hogy a bírák érzékenyítése is azokkal a liberális szervezetekkel történt, akiknek a kereszténység egy lenézett dolog. Majd rámutatott arra, hogy más vallásúaknál ugyanezt nem tapasztalják Ékes Ilona arra is kitért, hogy amennyiben ezek az ítéletek szaporodni fognak, akkor
a keresztények „még határozottabban ki fognak állni amellett, hogy az ő szívüknek kedves Úr Jézust, az Atya Istent és a Szentháromságot ne lehessen viccként használni”.
A műsor hátralévő részében azzal is foglalkoztak hogy a jövő héten veszi kezdetét a 40 nap az életért nevű imamozgalom, amely világszerte a megfogant magzati életek védelmét tűzi ki célul.
Adásunk második felében azzal foglalkoztunk, hogy
életbe lépett a szigorúbb abortusz-szabályozás Lengyelországban.
A német kormány törvényjavaslata szerint egy év múlva tilos lesz a kikelt hím naposcsibék leölése, s utána még tovább szigorítják az előírásokat, megtiltva a csibeembriók leölését a keltetés 6. napjától. Ezt azzal indokolják, hogy a tudományos ismeretek alapján nem lehet kizárni, hogy az embrió a 7. naptól képes fájdalmat érezni.
Mindeközben az emberi élet értéke nem ér annyit, mint egy naposcsibéé.
A német szociáldemokrata párt ifjúsági szervezete a terhességmegszakítás teljes legalizálását és ingyenessé tételét követeli, illetve kiterjesztenék az abortuszt a terhesség teljes időtartamára, akár a születés utolsó hónapjára is.
Lengyelország viszont az ellenkező irányba halad: életbe lépett a szigorúbb abortusz-szabályozás, amelyre válaszul számos lengyel Soros-szervezet, ismét összecsapásokat szítottak a nagyvárosok utcáin.
Vendégeink: Görgey Zsuzsanna, a Magyarok Európában Egyesület elnöke és Vágvölgyi Gergely, a vasárnap.hu főszerkesztője. Skype-on kapcsoltuk Olaj-Rabóczky Anett életvédő aktivistát.
Teljes adás:
HírTV
