„Soha nem adott magyarázatot arra a Richárd, hogy mi történt és miért ölt meg három embert és sebesített meg további hármat” – mondta a férfi egykori ügyvédje, dr. Pálinkó Ilona a Blikknek. Megjegyezte, hogy bár védencét enyhe fokon gyengeelméjűnek minősítették, azt nem vették figyelembe az 1984-ben történt ámokfutás miatt kiszabott büntetésnél.
Nehéz gyerekkor és börtönévek
Richter Richárdot és családtagjait – nem a világhírű Richter-família rokonait – a Béke tér rémeiként emlegették mintegy fél évszázada Angyalföldön. Nem véletlenül. A betörésekből és lopásokból élő szülők a gyerekeiket is bevonták lopások elkövetésébe. Emiatt a legfiatalabb Richárdot kilenc éves korában kiemelték a családjából. Aszódra került a fiatalkorúak nevelőintézetébe, ahonnan az út a fiatalkorúak börtönébe vezetett, és ahogy a sajtóban megjelent korábban, Richter Richárd, aki az általános iskola hetedik osztályát felnőttként végezte el, 23 éves korára nyolc évet töltött a rácsok mögött.
Ahová hamarosan újra visszakerült, ugyanis egy kocsmai szóváltás után Richter Richárd hasba szúrt egy férfit 1979-ben. Megpróbálta a tettét megúszni, de elfogták, és emberölési kísérlet miatt hét év szabadságvesztésre ítélték. A visszaemlékezések alapján a szegedi Csillag börtönben nem volt könnyű dolga az őröknek Richterrel, mert a férfi fittyet hányt a szabályokra, ami miatt rendszeresen figyelmeztették és fenyítették őt. Sőt 1983-tól különösen veszélyes fogvatartottnak minősítették őt.
Érdekességképpen beszámolt a sajtó a férfival kapcsolatban arról, hogy szabadidejét a rácsok mögött leginkább testedzéssel töltötte. Ugyanakkor üldözési mániája lett, és emiatt meggyőződésévé vált, hogy meg akarják őt mérgezni. Így kitalálta, hogy csak a tésztát eszi meg, továbbá a bent vásárolt nápolyin és csokin élt.
Az őrült ámokfutás
Akkor a Csillagban működött az Alföldi Bútorgyár egyik részlege, ahol Richter a többi rabbal együtt dolgozott. Azon a végzetes napon, 1984. október 19-én azon kapták rajta a férfit, hogy kést készít magának a köszörűnél. Nyilván ezért újabb felelősségre vonás várt Richter Richárdra, ezért bár ellenállt, de a művezetői irodába kísérték. Ahol aztán elszabadult a pokol.
„Látta, hogy a főművezető készenlétbe helyezte a gumibotját. Ő a rab támadásától, a rab pedig gumibotozástól tartott. A gumibotot meglátva Richter megfordul, elrohan, a műhelyben magához veszi két másik, elrejtett kését. Egy főtörzsőrmester gázspray-vel akarja megállítani, a spray nem hat, Richter szúr, a főtörzs hátra tud ugrani, ő az egyetlen, aki könnyű sérüléssel megússza. („A Csillagban használt gázspray-t kipróbáltam. Egyik munkatársam kérésemre közvetlen közelről az arcomba permetezett. A hatása? Körülbelül 5 perc elteltével enyhén könnyezni kezdtem....” – ezt Kárpáti Zoltán alezredes a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetője nyilatkozta a történtekről cikksorozatot közlő Magyar Ifjúságnak.
„Richter tovább rohan az összeállító-műhelybe, ott találja Frank művezetőt, aki előző nap elvette a kését. Hátulról nekiugrik, elvágja a nyakát, a művezető néhány perc alatt elvérzik. A lakköntő műhelynél Tóth András művezető próbálja spray-vel megállítani Richtert, de persze neki sem sikerül. Richter lekaszabolja, Tóth öt nappal később belehal a sérüléseibe” – folytatódott a lap beszámolója.
Majd az ámokfutást végző rab kirohant az udvarra, ahová követte őt Szabó Béla művezető négy elítélttel. Richter leszúrta Szabót is, aki életveszélyesen megsebesült, de szerencsére nem halt bele a sérülésébe. Richter őrülete azzal folytatódott, hogy a gépteremben rátámadt Varga József főtörzsőrmesterre, majd szintén hátulról Konkoly István anyagellátóra. Mindketten életveszélyesen megsebesülnek, de ők is életben maradtak. Nagy Ferenc művezető azonban már nem volt ilyen szerencsés. Az ő megtámadása után Richtert be tudták szorítani egy vécébe és férfi átadta a nála lévő kést az egyik művezetőnek.
Kórház és tárgyalóterem
Így már Richtert el tudták fogni, és elkülönítették a többi fogvatartottól, a börtön dühöngő szobájában helyezték el. A korabeli beszámolók szerint olyan erős volt, hogy megbilincselve is ki tudta szedni a szögeket a falból. Miután azok egy részét lenyelte, másik felét pedig a hasába szúrta, kórházba került és több héten át tartó kezelés után jöhetett csak ki onnan.
A férfit megvizsgálta elmeorvos is, és úgy találta, hogy a férfi tisztában volt tettének súlyával. Richter Richárddal szemben 1984 őszén emeltek vádat és 1985. január 2-án el is kezdődött a tárgyalása a Csongrád Megyei Bíróságon hivatalos személy ellen, több emberen és visszaesőként elkövetett emberölés miatt. A férfi a bíróság előtt azt mondta, hogy nem ismeri el a gyilkosságokat, és nem is érzi magát bűnösnek.
Richtert halálra ítélték, amit a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott. Korabeli cikkek szerint a férfi az egyik őrének azt mondta, hogy nem fél az akasztástól, mert olyan erős, hogy a nyaka megtartja az egész testsúlyát.
„Richter Richárdot agresszívnek és elvetemültnek tekintették, pedig ismertem nála sokkal elvetemültebb bűnözőket is. A tárgyaláson végig rajta volt a lábbilincs béklyóval együtt. De az ügyvédi beszélőkön is bilinccsel a kezén ült, úgy hogy egy őr mindig jelen volt.” Dr. Pálinkó Ilona azt hangsúlyozta, hogy a korábban megállapított elmeállapot miatt nem értett egyet a halálos ítélettel. „Szerencsére az akasztáson nem kellett részt vennem, de aznap hajnalban akkor ébredtem, amikor kivégezték őt” – tette hozzá.
Blikk.hu
