Kúria: Törvénysértő volt, hogy hatályon kívül helyezték Ahmed H. ítéletét
Hír TV
2017. november 14., kedd 11:31, frissítve: kedd 16:53
Törvénysértő volt a Kúria szerint, hogy a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a röszkei tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény miatt elmarasztalt Ahmed H. ítéletét és új elsőfokú eljárást rendelt el. A jogorvoslatot kezdeményező Legfőbb Ügyészség szerint a másodfokú bíróság pótolhatta volna a hiányosságokat az első fokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletében, és jogerős döntést hozhatott volna a 2015-ös röszkei zavargás főszereplőjéről. A Kúria mai tárgyalásán Ahmed H. is megjelent. Az ügyészség szerint a szír férfi hergelte fel a magyar-szerb határon feltorlódott migránsokat a magyar rendőrök ellen 2015 szeptemberében.
Első fokon bűnösnek találták, a másodfokú bíróság azonban idén júniusban hatályon kívül helyezte az ítéletet, és az eljárás megismétlését rendelte el.
„Az elsőfokú bíróság olyan bizonyítékok értékeléséről nem adott számot, amelyek lényeges kihatással lehetnek a tényállásra, ennek következtében a vádlott jogi cselekményének minősítésére és ezáltal a büntetés kiszabására” – mondta Mezőlaki Erik, a Szegedi Ítélőtábla tanácsvezető elnöke.
A legfőbb ügyész nem nyugodott bele abba, hogy Ahmed H. ügye elölről kezdődött, ezért a Kúriához fordult. Polt Péter szerint a másodfokú bíróság javíthatta volna az elsőfokú ítélet hibáit, és jogerős döntést hozhatott volna.
Ahmed H. védője szerint viszont a Szegedi Ítélőtáblának nem volt más választása, mint hatályon kívül helyezni az elsőfokú ítéletet.
„Fenntartom, hogy olyan jelentős az iratellenesség, főként az iratellenesség, amely olyan mértékű, kvázi felülmérlegelést igényelt volna a másodfokon eljárt bírságtól, amire az nem jogosult, még akkor sem, ha az iratokban rendelkezésre állnak a helyes tényállás megállapításához szükséges adatok” – fogalmazott Bárándy Péter ügyvéd.
A Kúria az ügyészségnek adott igazat.
„Döntési helyzetben volt az ítélőtábla, nem döntött. hatályon kívül helyezett, ezáltal az eljárás folytatására, megismétlésére került sor, amely természetesen törvényesen zajlik a maga perrendi szabályai szerint, de ez az eljárás valójában már képes lett volna jogerősen befejeződni, ha nem ezt az utat választja az ítélőtábla. Ennek a döntésnek a hibájára kellett felhívni a figyelmet, és kellett megállapítani ennek a hibának a törvénysértő természetét” – mondta Kónya István, a Kúria Tanácselnöke.
A Kúria döntésének közvetlen hatása nincs Ahmed H. büntetőügyére.
„Dacára annak, hogy a kúria megállapította, hogy törvénysértő és indokolatlan volt a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezése, ennek ellenére a megismételt eljárást a jelen szabályok szerint le kell folytatni. Ezzel együtt nem önmagáért való ez a döntés, mint ahogy a kúria tanácselnöke is hangsúlyozta, hiszen a kúriának minden egyes döntésének van egyfajta jogalakító hatása, hiszen az elvi iránymutatásul szolgál a bíróságok számár, és ha nem is ebben az ügyben, de a jövőre nézve mindenképpen segíti a jogegység alakulását” – jelentette ki Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője.
A legfőbb ügyész az elmúlt másfél évben tízszer fordult a Kúriához a bírósági eljárások elhúzódása miatt. Kilenc alkalommal Polt Péternek adott igazat a legfőbb bírói fórum.
