Lex CEU: nem enged a kormány az Európai Bizottságnak

A kormánypártok április elején szigorítottak a külföldi egyetemek magyarországi működésén. A törvénymódosítást a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemre szabták, amelynek anyaintézménye az Egyesült Államokban bejegyzett CEU. Magyarországon a lex CEU-ként emlegetett jogszabály tömegtüntetésekhez vezetett, a nemzetközi tudományos életben bírálatokat váltott ki, az Európai Parlament pedig határozatban marasztalta el az Orbán-kormányt. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A brüsszeli testület szerint a lex CEU uniós jogot sért. Az igazságügyi minisztérium vitatja, hogy a bizottságnak van-e joga beleszólni a kormány és az egyetem vitájába.

„A felsőoktatás, az nemzeti hatáskörbe tartozik az unión belül” – emelte ki az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfő sajtótájékoztatóján.

A lex CEU előírja, hogy a Közép-európai Egyetem amerikai anyaintézményének valódi egyetemként kell működnie. Egy másik feltétel, hogy a budapesti egyetem akkor működhet csak tovább, ha arról a magyar és az amerikai vezetés megállapodik egymással. Egyik követelmény sem példa nélküli az Európai Unióban, tette hozzá az államtitkár, aki szerint az Európai Bizottság politikai ügyet kreált a felsőoktatási törvény módosításából.

„Elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik a bizottság és Magyarország között, amit az is alátámaszt, hogy némely biztos, például Timmermans úr hamarabb tett kijelentéseket az úgynevezett CEU-ügyben, mint ahogyan maga a levél megszületett volna. Az is feltűnő, hogy az utóbbi időszakban, most már ötödik alkalommal csak egy hónapot biztosít a bizottság a válaszleveleknek a megírására, a szokásos két hónappal szemben, tehát szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik, hogy egyfajta statáriális jelleggel, minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben” – fogalmazott Völner Pál.

A szocialisták törölnék a lex CEU-t a parlament rendkívüli ülésén. „Amiket ők mondtak, hogy nem kívánnak módosítani, majd akkor fognak, ha a bíróságon elveszítik ezt a dolgot, mert az Európai Bíróságon megbukik, akkor egyetlenegy kérdés van, hogy kibírja-e addig az egyetem. Mert ha úgy akarnak tönkretenni valamit, hogy időhúzásra játszanak, és úgy is tudják, hogy vannak határidők – felvételi –, és erre az egyetemnek lépnie kell, ha a jelenlegi helyzet nem maradhat. Magyarország legnagyobb szégyene lesz, ha az ország legjobb egyeteme távozni fog” – mondta Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese.

Az LMP a rendkívüli ülést arra használná fel, hogy a devizahitelesek védelmében kilakoltatási tilalmat rendeljen el határozatlan időre. „Amikor 60 ezer család bajban van, és 60 ezer családot fenyeget a kilakoltatás, akkor a kormány nem teheti fel a kezét és nem mondhatja azt, hogy mennyi mindent megettek. Tehát a kormánynak kutya kötelessége, a kormánypárti frakcióknak eljönnie erre az ülésre, és támogatni az LMP javaslatát” – húzta alá Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője.

A szociális államtitkár kitérő választ adott az LMP felvetésére:

– A lakhatás biztonsága növekedett és 2012 novembere óta javult. Emögött ezek az intézkedések vannak.
– Kell-e újabb intézkedéseket tenni az adatok alapján?
– Folyamatosan kell, hiszen amíg a lakhatással összefüggő mutatók, tehát a kifűtés vagy a rezsiterhekre panaszkodók száma megköveteli, addig folyamatosan keresni kell a lehetőségeket. Ugyanakkor a devizahitelesek megmentése, a rezsicsökkentés jelentősen és hosszú távon kezdte el enyhíteni a lakhatási szegénységben élők számát és arányát 2012–2013 óta, és ez valódi trendforduló volt – emelte ki Czibere Károly.

A parlament rendkívüli ülését augusztus 21-e és 29-e között kell összehívnia Kövér László házelnöknek.