Bizalmi szavazást kérhet a brexithez Theresa May

Kedd délelőtt Theresa May brit miniszterelnök rezidenciája bejáratánál váratlanul bejelentette: előre hozott választás kiírását kezdeményezte, amiről szerdán már szavaz is a parlament. Theresa May szerint erős felhatalmazás kell ahhoz, hogy a brit kormány eredményesen tárgyaljon az Európai Unióval a kilépésről.

„Az ellenfeleink azt hiszik, hogy mivel a kormánytöbbség nagyon kicsi, ez azt jelenti, hogy gyengülni fog az elhatározásunk, és visszalépésre kényszeríthetnek minket. Rosszul gondolják. Alábecsülik az elkötelezettségünket, de én nem fogom hagyni, hogy veszélybe sodorják dolgozó emberek millióit. Hiszen mindazzal, amit tesznek, aláássák és gyengítik a kormány pozícióját a brexittárgyalásokon” – jelentette ki Theresa May.

A váratlan bejelentés sokakat meglepett, May sajtótájékoztatója után egyből megindultak a találgatások, mi állhat a döntés hátterében: May David Cameronhoz hasonlóan elhagyja a süllyedő hajót, esetleg a brexitnépszavazás újrája készül?

A Hír TV online-nak nyilatkozó elemzők szerint utóbbira kevés az esély: ha a britek hirtelen meg is gondolnák magukat, azt elsősorban az EU viselné rosszul.

May korábban EU-párti volt

Theresa May korábban még nem támogatta a kilépést, csak a demokratikus meggyőződése és a pártfegyelem miatt fogadta el a népszavazás eredményét – emlékeztetett Dérer Miklós külpolitikai elemző, a Magyar Atlanti Társaság tagja. Szerinte lehetséges, hogy a konzervatív párt erősebben euroszkeptikus ága kezdeményezte a most bejelentett előre hozott választást.

„Az biztos, hogy a döntést előzőleg megbeszélték a konzervatív pártban. A párton belül Theresa May nem élvezi a kilépés mellett régebb óta elkötelezett politikusok bizalmát. Ők kételkedhetnek abban, hogy May, aki eleve nem volt meggyőződve a kilépés hasznosságáról, képes lesz-e számukra előnyös feltételeket kiharcolni” – mondta az elemző.

Dérer Miklós szerint elfogadható az az álláspont, hogy ebben a helyzetben egy, a brit kilépést erősebben támogató kormányra van szükség. Emiatt, bár nem zárja ki, hogy May újraindul a miniszterelnöki székért (ebben az esetben a választás arról szólna, hogy a tavaly lemondott David Cameron helyére beugró kormányfő megerősítse a felhatalmazását), de valószínűbbnek tartja, hogy egy másik, keményvonalasabb tory politikus áll majd egy új konzervatív párt és az új kormány élére – hogy ez ki lehet, azzal kapcsolatban Dérer még nem akart találgatásokba kezdeni.

Brüsszel nem örülne

Arra, hogy maradáspárti jelölt nyerjen, és hogy Nagy-Britannia visszatáncoljon a kilépéstől, Dérer szerint kevés az esély. Hangsúlyozta, hogy Theresa May jelenleg igen népszerű, a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt pedig a közelmúltban sok szavazót veszített. Amennyiben viszont mégis egy nem brexitpárti kormány kerülne hatalomra a választások után, annak beláthatatlan következményei lennének.

„Pokoli instabilitáshoz vezetne akár még az is, ha a konzervatívok elvesztenék a választást. Ez esetben az eredmény úgy is értelmezhető lesz, hogy az nem a pártokról, hanem az EU-tagságról szólt”. Dérer szerint egy ilyen fordulatra Brüsszel sem reagálna pozitívan: mint mondta, az EU-s vezetők már korábban is nyilvánvalóvá tették, hogy a britek számára a brexitnépszavazás után nincs visszaút.

„A brit politika sokat veszítene a komolyságából, ha utólag meggondolnák magukat. A kilépési folyamatot ugyan jogilag vissza lehet fordítani, de ha ezt megpróbálnák, az Junckeréket csak még jobban feldühítené, és ismételten jeleznék a briteknek, hogy egyék meg, amit főztek” – fogalmazott.

Corbyn sem tudná bent tartani a briteket

Gálik Zoltán egyetemi docens, az angolszász diplomácia szakértője szintén úgy véli, valószínűtlen, hogy a választás után Nagy-Britannia visszakéredzkedjen az EU-ba. Szerinte egyébként az előre hozott választás legvalószínűbb kimenetele Theresa May mandátumának megerősítése lehet. Ő is felidézte, hogy a jelenlegi adatok szerint a Munkáspártra sokkal kevesebben szavaznának, mint a torykra, és hogy Theresa May személyesen is igen népszerű. Emiatt szinte biztosnak tartja, hogy a jelenlegi kormányfő vezeti majd a kampányt, és ő marad a Konzervatív Párt vezetője, ami a brit rendszerben egyben azt is jelenti, hogy a párt győzelme esetén a királynő őt kérheti fel kormányalakításra.

Hozzátette: a kilépés szempontjából túl nagy jelentősége annak sem lenne, ha esetleg mégis a Munkáspárt nyer: Corbyn legalábbis úgy nyilatkozott, hogy az ügyben neki sem lenne választási lehetősége kormányfőként, hiszen az EU aktiválta a kilépést elindító 50. cikkelyt, így az egyetlen, amit tehet, hogy folytatja a kilépés feltételeiről folyó tárgyalásokat.

Technikai oka is lehet a választásnak

„Az előre hozott választással May célja az lehet, hogy újabb parlamenti helyeket szerezzen pártjának és megerősítse annak legitimációját” – foglalta össze. Gálik Zoltán szerint ugyanis a népszavazás és David Cameron lemondása után egyfajta legitimációs válság bontakozott ki: a kilépéspárti szavazatok csak kis többséggel nyertek, a kilépési folyamat levezénylését pedig egy meg nem választott kormányfő vállalta el. „A konzervatívok úgy érezhetik, hogy a kilépés végrehajtásához nem elegendő ez a felhatalmazás. Ennek a legitimációnak a megszerzéséről szólhat a mostani választás, amire jó esélyük is van.”

Gálik Zoltán szerint emellett a választásnak lehet egy fontos technikai oka is: ha most nyert a Konzervatív Párt (amire a felmérések szerint erős az esély), azzal a kormány mandátumát 2022-ig meghosszabbítaná. Ez azért fontos, mert az EU-val folyó tárgyalások elvileg 2019-re lezárulnak. Vagyis, ha Theresa May lesz újra a miniszterelnök, akkor hogy a kilépésről szóló tárgyalásokat végig ugyanaz a kormány vezényli majd le, amelyeket így nem zavarna meg egy választási kampány vagy esetleges kormányváltás.