Zombi-biorobotgyár: a megoldás több pénz és nagyobb autonómia

Gerse Ferenc háromgyermekes apa. A legfiatalabb 15 éves. Azt mondja, a mai oktatás elavult, nem készíti fel a jövő kihívásaira a gyerekeket, fölösleges ismeretekkel tömik tele a fejüket. „Nagyon sok olyan dolog van, amit nem tanítanak a gyerekeknek: tehát azt, hogy mi az, hogy kamat, hitel, biztosítás. Mi az, hogy pénzügyi intelligencia, hogyan működnek a pénzügyek a világban, mi az hogy vállalkozás, üzleti terv. A gyerekek ma az iskolában, én inkább azt mondom, hogy egy... zombi-biorobotgyár az iskola, ugyanis arra készít fel az oktatás, hogy te legyél egy jó alkalmazott, aki nem pofázik vissza, nem kérdez, hanem megcsinálja azt, amit mondanak neki” – fogalmazott a szülő.

A nemzetközi teljesítménymérési program, a PISA-teszt eredményei is ezt támasztották alá tavaly december elején. 72 országban 15 éves diákok között végezték ezt el: problémamegoldási, természettudományos, szövegértési és matematikai képességeket mértek. Magyarországon összesen 200 iskola 5600 tanulója vett ezen részt. Az eredmény lehangoló: Chile, Törökország, Mexikó van mögöttünk. Az oktatási államtitkár akkor nem tartotta ezt rossz eredménynek. „Ez egy pillanatnyi állapotot rögzít, itt nem arról van szó, hogy az iskolarendszerünk ettől jó vagy rossz, az azt jelenti, hogy ezek szerint az értékelések szerint ma itt állunk” – fogalmazott Palkovics László.

A kancelláriaminiszter a tanárokra, diákokra mutogatott: „Nem a kormány áll a katedrán és nem a kormány ül a padban” – fogalmazott Lázár János.

Szerdán a tudományos akadémián próbálták megfejteni, hogy mi lehet a megoldás. A Pallasz Athéné Egyetem Pedagógusképző Kar dékánja azt sorolta, hol lehetne változtatni. Steklács János szerint mihamarabb meg kell jeleníteni a tudományt a tantermekben, és már óvodás korban el kell kezdeni a készségek fejlesztését. De az egyik legfontosabb – szerinte –, hogy az oktatást el kell választani a politikától. „Az oktatáspolitika és politika viszonya: szoktuk azt mondani, hogy az angolban elkülönül a policy és a politics, de arra kellene törekednünk, mint ahogy a polgári demokratikus fejlődés útján már régóta haladó országok esetében, ez a kettő az elváljon egymástól. Tehát megint csak azt ismétlem, hogy a szakpolitika szakmai legyen” – emelte ki a dékán.

Az oktatáskutató szerint többet kellene költeni a magyar oktatásra, mint most. A fejlett országok ugyanis 50 ezer dollárt, azaz csaknem 15 millió forintot fordítanak egy tanulóra 15 éves koráig. „Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy mi számít igazán, akkor azt mondhatjuk, hogy egyrészt a fejletlen országok kategóriájában, ahol mi még vagyunk, ott számít a ráfordítás. Bizony, hatása lenne annak, ha többet költenénk az oktatra. De sokat számít az is, hogy milyen okosan kiöltjük el azt, amit beleteszünk az oktatásba, és már most érdemes azon gondolkozni, hogyha majd több pénz lesz az oktatásra, akkor azt hova lehet tenni” – fogalmazott Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet munkatársa.

Az oktatáskutató hozzátette: minden lakókörnyezetben kiváló iskolák kellenének, nagyobb autonómiát kellene adni az intézményeknek, és jól felkészült tanárokra lenne szükség.