A nyugati egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek, innen ered a magyar elnevezés is. A magyarság körében az ünnephez számos népszokás kapcsolódik, a legtöbb helyen ezen a napon gyújtották meg utoljára a karácsonyfa gyertyáit is, és ekkor osztották szét a maradék édességet.
Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. A pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, megáldja a benne lakókat és dolgozókat, az ajtóra pedig fölírják az évszámot és három betűt: 20+G+M+B+20. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat – „Krisztus áldja meg e házat” – , a népi értelmezés szerint pedig a Háromkirályok latin nevének kezdőbetűi.
A mai nappal veszi kezdetét a farsang is.
Magyar Hírlap
