Versenytorzító hatása van az állami beavatkozásnak?

A Hajdú-Bihar megyei Sárándon 6 hét alatt 25 millió forintért építettek egy 4400 négyzetméteres strucctelepet a közmunkaprogram keretében. 100 madarat gondoz 6 közmunkás.

„A madár tartása túl nagy szakértelmet nem igényel. Azért azt tudni kell, hogy nálunk a településen nagyon sok az alulképzett személy, ezért próbáltunk olyan tevékenységeket kiválasztani, ahol tudjuk ezeket a személyeket is alkalmazni. Egy kis továbbképzéssel, egy kis alapképzéssel ők alkalmasak arra, hogy ezt a munkát ellássák” – mondta Szántó József, a település polgármestere.

Az export a cél, vagyis a strucc húsát külföldön adnák el. Míg itt csak tervezik a piacra lépést, a Nógrád megyei Bujákon meg is valósították. 70 embert tart el a program – a közmunkások által termelt zöldséget az egyik hazai áruházláncnak adják el.

„Példaértékű együttműködésről tudunk a mai nap számot adni, amely etalonként szolgálhat” – mondta Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója.

Hetente egy tonna zöldség kerül Bujákról az CBA ürömi üzletének polcaira – az áruházlánc piaci árat fizet a terményekért.

„Nekünk ezzel a programmal egyetlenegy célunk van, hogy az említett önkormányzatnak segítséget nyújtsunk. Hiszen ők önállóan képtelenek lennének, és ezzel nem akarom megsérteni a polgármester urat, kilépni a piacra, hiszen például göngyölegek sem álltak a rendelkezésükre, mi ezt biztosítottuk. Tehát itt nem arról van szó, hogy minket támogatnának ezzel, hanem mi egy felelősségvállalást hajtunk végre, és azt gondolom, hogy komoly segítséget nyújtunk” – tette hozzá Fodor Attila.

A közmunkások foglalkoztatásából származó profit az önkormányzatnál csapódhat le, a falu polgármestere azonban azt ígéri, hogy a többletbevételt béremelésre fordítják majd.

„Nyilván van a közmunkabérnek egy megállapított összege, de ettől a polgármester egyébként eltérhet. És hogyha erre van mód, lehetőség, és hogyha van pluszbér, pluszbevételünk, akkor azt igen, lehet bérfejlesztésre is fordítani” – mondta Borbély Gábor, Buják polgármestere.

A közgazdász szerint azonban piactorzító hatása van annak, hogy a közmunkások bére alacsonyabb, mint a napszámosoké.

„A kormány beavatkozik a versenybe és gyakorlatilag felborítja a versenysemlegesség elvét, hiszen a közmunkások nagyon alacsony, nyomott, államilag meghatározott bérekért dolgoznak, tehát nyilvánvalóan ez befolyásolja ezeknek a termékeknek az árát, és így egy olyan versenyelőnyhöz juttatja azokat, akik ezt értékesítik, amellyel mások nem rendelkeznek” – vélekedett Mellár Tamás.

Az ügyben megkerestük a Gazdasági Versenyhivatalt is. Közleményükben azt írták, hogy egyelőre nem indítanak versenyfelügyeleti eljárást. Általánosságban viszont hangsúlyozták, hogyha egyes piaci szereplők hozzáférnek olyan erőforrásokhoz vagy termékekhez, amelyekhez a versenytársaik nem, úgy potenciálisan felmerülhet a verseny korlátozódása.