Paragovics Jutka két hónapot várt a CT-re, újabb kettőt pedig a kemoterápiára. Csecsemőmirigy-daganatban szenved, a rosszindulatú elváltozást tüdőszűrés mutatta ki. „Nem tudom, milyen engedélyek kellettek ahhoz, hogy megkapjam a kemoterápiát, de amíg nem érkeztek meg, addig várni kellett vele. Közben nőtt a daganatom, 5,3 centiről több mint 7 centire” – fogalmazott a nő.
Évente csaknem nyolcezer magyart visz el a tüdőrák, a kötelező tüdőszűrés 1998-ban mégis megszűnt. A röntgen nem sokat ér, véletlenszerűen mutatható vele ki a tüdő elváltozása – mondta a Korányi-intézet főigazgatója. „Itt, a Korányiban most is zajlik egy olyan, a nemzetközi videnciáknak is megfelelő tüdőrákszűrési modellvizsgálat, ahol úgynevezett alacsony sugárdózisú CT-vizsgálattal történik a szűrés. Két-három év múlva olyan korszerű és hatékony szűrési rendszert tudunk kiépíteni az országban, amely a tüdőrákos betegekre koncentrál” – nyilatkozta Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa.
Vastagbélrákban csaknem ötezren betegednek meg évente Magyarországon. Ez a daganat az ötven év felettieket fenyegeti. Kötelező szűrés nincs. Az onkológiai intézet általános főigazgatófőorvos-helyettese szerint túl drága lenne. „Szakmai vita folyt arról, hogy kolonoszkópiával, tehát vastagbéltükrözéssel vagy a székletvérmintából az okkult vérzésnek a kimutatásával szűrjük a betegségeket. A nemzetközi ajánlás szerint minden ötven év feletti lakost szűrni kellene vastagbélrákra; ha vállalja a kolonoszkópiát, azt tízévente érdemes megcsinálni. Az egészséges populációnak van némi ellenérzése a vastagbéltükrözéssel szemben, nem megy el megfelelő százalékban a szűrésre, valószínűleg inkább a székletvérvizsgálattal élne, amelyet kétévente kellene csinálni” – szögezte le Polgár Csaba.
Lakos István egy daganatos betegeket tömörítő szervezet vezetője. Azt mondta, hogy a diagnosztikai gépek bőven elbírnának több szűrővizsgálatot. „Meg van szabva, hogy az állam, az egészségpénztár hány vizsgálatot finanszíroz. A nagyobb diagnosztikai központoktól tudjuk, hogy sokkal több vizsgálatra lenne kapacitásuk” – jelentette ki a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.
Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet ajánlásának megfelelően csak az emlő- és a méhnyakrákszűrés kötelező. Az ország nemzetközi összehasonlításban rosszul áll, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD jelentése szerint 100 ezer lakosból 293-an haltak meg rákban Magyarországon 2012-ben. Az adatok azt mutatják, hogy Közép- és Dél-Amerikában is jobb a helyzet, mint nálunk.
