Végül a segélyszervezeteken csattanhat a Fidesz új civil törvénye

A városvédő futáson is adományokat gyűjt az Ökumenikus Segélyszervezet, egész hétvégén várják a felajánlásokat. De nem csak így jutnak támogatáshoz. A honlapjukon található 2015-ös elszámolás szerint több mint 870 millió forintot kaptak nemzetközi forrásból, vagyis külföldről. A segélyszervezetnél – amelynek jószolgálati nagykövete Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége is – erről ezúttal nem akartak nyilatkozni.

Pedig hamarosan ők is külföldi támogatású szervezetnek minősülhetnek, ha a parlament elfogadja a civil törvényt. A jogszabály azokat a civil szervezeteket listázná, amelyek évente legalább 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről.

„A fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik”

A szocialisták szerint bár a törvényt a kormányt kritizáló szervezetekre szabták, az más alapítványokat, szervezeteket is érint majd. „Ez a teljes civil világnak az ellehetetlenítése. Én azt gondolom, hogy itt csak a baráti civil szervezetek maradhatnak meg, akik majd szép nagy óriásplakátokon népszerűsítik az Orbán Viktor-féle politikát” – közölte Gőgös Zoltán, a szocialista párt elnökhelyettese.

A DK szerint a kormány a törvénnyel azokat a szervezeteket bélyegezné meg, amelyek az állampolgári jogok érvényesítését segítik.

Jobbik: Ezer sebből vérzik

A Jobbik is értelmezhetetlenül rossznak tartja a tervezetet. Konkrét problémáikat az ötpárti egyeztetésen is jelezték. „Szinte nem volt olyan sor ebben a törvényben, mellyel vagy tartalmi, vagy formai problémáink ne lettek volna. Pirossal jelöltük ki a problémás részeket, akár tartalmi, akár kodifikációs szempontból, és hát nem volt benne egy ép mondat. Én úgy gondolom, hogy mi nagyon konstruktívan állunk minden vitához, de egy olyan törvénnyel nem tudunk mit kezdeni, amely ezer sebből vérzik” – jelentette ki Gyöngyösi Márton, a párt országgyűlési képviselője.

„Megteszik a maguk tétjét”

Vonják vissza a törvénymódosítást – az LMP ezt követeli. Az ellenzéki párt a javaslatot provokációnak tartja, ők inkább arra kíváncsiak, hogy milyen szervezeteket támogatnak állami vagy pártpénzből, ezért az átláthatóságot erre is kiterjesztenék.

„Tudni szeretnénk, hogy az állami támogatások, vagy az állami cégek támogatásai, továbbá a pártalapítványok támogatásai egész pontosan hol landolnak ebben az országban, például a szponzorációk hogyan születnek. Szeretnénk tudni, mely civil szervezetek vagy egyéb társadalmi szervezetek, illetve médiumok szívják föl ezeket a pénzeket, ezeket a közpénzeket. Úgyhogy, ha úgy tetszik, akkor satírozzuk ki ebből a törvényjavaslatból, hogy külföldi, és tegyük oda, hogy állami vagy pártalapítvány és állami cégek, nézzük meg, hogy úgy hova mennek a közpénzek” – közölte Szél Bernadett, az LMP társelnöke.

A Fidelitas szóvivője nem gondolja, hogy az orosz és izraeli példa alapján készült új jogszabály nehéz helyzetbe hozna egyes szervezeteket. „Tiszta viszonyok kialakítására törekszik a kormányzat, nyilvánvalóan lesz parlamenti vita, mindenki elmondhatja a véleményét, be lehet nyújtani módosító indítványokat, egyébként egyeztetések lesznek, én nem gondolom, hogy bármiféle nehéz helyzet alakulhat ki a civil szervezetek számára” – nyilatkozta Falusi Vajk.

A szóvivő azt hangoztatta, a javaslat célja, hogy látható legyen, mely szervezetek próbálják külföldi pénzekből és idegen érdekekből befolyásolni a magyar közéletet, például a magyar bevándorláspolitikát.

Szívesen ad tippeket a Transparency

A civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat visszavonását szorgalmazza a Transparency International Magyarország is. Ligeti Miklós jogi igazgató a Hír TV-nek azt mondta, a fideszes jogszabály alaptörvénysértő, mert egy olyan alapvető jog, mint például a gyülekezés szabadsága egy megbélyegző feltétel teljesítésétől függne. Ligeti szerint az átláthatóság jelenleg is megvalósul az érintett civil szervezeteknél, ezért a kormány javaslata szükségtelen.

„Ha pedig átláthatóságot akarnak ebben az országban, kezdjenek el a saját házuk táján söprögetni, például a saját kormányzati, kormánypárti közpénzhasználatnak, az adóbevételeket csökkentő sporttámogatások rendszerének, a letelepedési államkötvényeknek, a Magyar Nemzeti Bank botrányos közpénzköltéseinek az átláthatóságával kezdhetik. De nagyon szívesen ad a Transparency International további javaslatokat és tippeket, hogy merre kell átláthatatlanságot keresni, és hol kell azokat a lukakat betömni, amelyek az átláthatatlanságot eredményezik” – fogalmazott a jogi igazgató.