Védelem helyett megalázzák, zaklatják a gyerekeket

„Az iskolában szóltak, hogy látszik a fojtogatás meg a nyomok, hogy meg vagyok verve” – mondta egy fiatal lány, aki három testvérével együtt, 10 évesen lett egy pesti gyermekotthon lakója, miután a családot kiköltöztették az albérletből és nem volt hova menniük. Nem csak a többi gyerekkel, de az otthon személyzetével is összetűzésbe keveredett.

„Ebéd után nem szerettünk volna olvasni, és az öcsém valamit beszólt, szemtelen volt. Meg akarta ütni, és én meg belerúgtam azért, hogy ne őt üsse meg. És ezután kezdődött a bántalmazás, elég durván” – mondta.

Zsófi a többi lánytól is hallott megalázó esetekről.

– Ők jelezték nekem, hogy az egyik nevelő fogdossa őket, és nem mertek szólni az igazgatónak.
– Ebből utána nem lett semmi?
– De, lett szólva az igazgatónőnek ugyanúgy, és áthelyezték a fiúkhoz.

Hasonlóról számolt be Horváth Leon, aki most motivációs rendezvényeket tart gyermekotthonokban, az egyik ilyen útjára kísértük el. Alig ötévesen került be a zalaegerszegi otthonba. Most 18 éves.

– Kiskoromban sokszor bántalmaztak, volt, hogy a nevelő, az ott dolgozó személy vagy annak az élettársa például lelógatott a harmadik emeleti lépcsőfordulóról.
– De miért?
– Kis óvodás voltam még, nem emlékszem, talán nem akartam ebédelni, vagy elbújtam, valami ilyesmi volt.

Leont később érdekelni kezdte a pszichológia és a jog, és megértette, hogy mi is történt vele. Beperelte a gyámhivatalt, amiért speciális gyermekotthonba dugták. És nyert. Leon megdöbbentőnek tartja, hogy sok helyen képzetlen munkaerőt engednek a gyerekek közelébe.

„Egy gyermekfelügyelő volt úgyszintén, jelezném, hogy egy közmunkásból átképzett gyermekfelügyelő volt, aki úgy keltette fel a lányt, hogy simogatta a mellét, a hátsórészét, és megfenyegette, hogy neki van fegyvertartási engedélye. Volt, hogy követte a városba” – mesélte.

Az alföldi utcai és a bicskei gyermekotthonokban történt botrányos szexuális zaklatásokra, illetve a zalaegerszegi gyermekotthon furcsa és jogsértő nevelési módszeréről szóló hírekre a gyermekvédelmi törvény szigorításával reagált a kormány. A módosítás értelmében ezentúl vizsgálni fogják a gyerekotthonok és a nevelőszülői hálózatok vezetőinek alkalmasságát, és rögzítik, hogy a gyerekjogi képviselők hogyan beszélgessenek majd a panaszos gyerekekkel. A salátatörvény-tervezetet csak a kormány által kiválasztott szervezetek kapták meg véleményezésre. Az UNICEF nem.

„Sajnálattal azt kell mondanom, hogy ugyan több intézkedés helyénvaló, de még mindig nem érinti a lényeget, az okokat, hogy miért is alakulhatnak ki ilyen helyzetek, hogy miért nem tudnak a szakemberek, intézmények időben reagálni” – mondta Tausz Katalin, az UNICEF gyerekjogi alapítója.

A másik oldalon a családsegítés lenne a megoldás, hiszen számtalan esetben nem akkora a baj, hogy a gyereket elszakítsák a szüleiktől.

A Hintalovon Alapítvány alapítója elkeseredett, amikor a tervezetet olvasta. „Az elmúlt 20 évben ezer alkalommal nyúltak hozzá ehhez a jogszabályhoz, ez nem egy elromlott rádió, aminek ha átállítjuk a tekerőjét, akkor onnantól kezdve jól fog szólni, hanem azt kell látni, hogy igazából az egész rendszernek a reformjára lenne szükség” – fejtette ki Gyurkó Szilvia.

A fóti otthon a kormány határozata értelmében hamarosan bezár, és a távlati cél az összes ilyen intézmény felszámolása. De addig több otthonban kiszolgáltatott helyzetben élnek a gyerekek, akik a családjuk után a társadalomban is csalódnak, és így kezdik 18 évesen, immár egyedül felnőtt életüket.