Továbbra is ki akarja vezetni a magyar pénzügyi rendszerből a devizaalapú hiteleket a kormány. Varga Mihály még vasárnap a Hír TV-nek megerősítette: az év utolsó kormányülésén ismét szóba kerülhet a magáncsőd bevezetésének lehetősége is.
„A választásokig lesz olyan döntése a kormánynak – és remélem, addig az uniós vélemény is megérkezik –, ami segíteni fog a devizahiteleseken” – mondta Varga Mihály.
A magáncsőd intézményének ötletét először az első Orbán-kormány vetette fel. Lényege, hogy a bedőlt adós jelentős önkorlátozásért cserébe, meghatározott idő után, mentesül a még fennálló tartozásai alól. A cél ugyanis az, hogy ne legyen élete végéig hitelcsapdában.
A szocialisták támogatják a kezdeményezést, de szerintük az ötlet tőlük származik. Józsa István úgy látja, hogy az Orbán-kormány évek óta adós a devizahitelesek problémáinak megoldásával.
„A forint értékállóságának az elvesztése véleményünk szerint a devizahiteles probléma gyökere, ezen túlmenően mulasztásban van a kormány legalább egy éve. Először a bankokra várt, aztán a Kúriára várt, most már csak önmagára várhat” – fejtette ki a frakcióvezető-helyettes.
A KDNP még tavasszal kidolgozta a saját tervezetét a magáncsőd intézményéről. A kisebbik kormánypárt javaslata elsősorban azokon segítene, akiknek közmű-, hitelkártya-tartozásból és egyéb kisebb hitelekből gyűlt össze több százezres vagy milliós elmaradásuk, amit már nem tudnak kezelni.
Csődvédelmet a tervek szerint azok kérhetnének majd, akik – ingatlan nélkül – legalább ötmillió forint vagyonnal rendelkeznek, vagy csak hárommilliós vagyont tudnak felmutatni, de ehhez legalább kétmillió forint értékű ingatlant is be tudnak számítani.
Róna Péter: Tévúton jár a Kúria
Ki kell vezetni a devizaalapú kölcsönöket a rendszerből és fix kamatozás mellett, a szerződés alapján érvényes árfolyamon, forintra kell átszámítani a hitelek tőkeösszegét – Róna Péter szerint. A közgazdász a Magyar Nemzetnek adott interjújában azt mondta: a bankok nem köthettek volna olyan szerződéseket, amellyel az árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelik, ezért a Kúriának azt kellett volna vizsgálnia, hogy a bankoknak joguk volt-e az ilyen kölcsönök kihelyezésére. Róna Péter kiemelte: már 2006-ban felhívta a devizahitelezés veszélyeire a figyelmet, de sem a jegybank, sem az akkori pénzügyi felügyelet nem tartotta indokoltnak a közgazdász aggályait. Róna Péter kiemelte: a bankok és a jogászok felelőssége is felmerül a hitelezés elszabadulásában.
