Varga és Palkovics is szokatlan őszinteséggel beszélt a problémákról

„Egy magyar átlag kkv-nek egy nyomorult honlapja sincs, nemhogy ismerje a megyében vagy a környék hasonló vállalkozásokat” – 8 év kormányzás után szokatlan önkritikával beszélt a gazdaságstratégiáért is felelős pénzügyminiszter a magyar vállalkozások helyzetéről Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen. Varga Mihály a nyelvtudás hiánya mellett azt is problémaként sorolta, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem képzik a munkavállalóikat.

„EU-s idegennyelvet mérő listákon Magyarországon az utolsók között szerepel. Kevésbé vigasztal hogy Romániával együtt, de innen szép a győzelem. Aztán elhangzott a hatékonyság, miniszter úr utalt erre, egy holland munkás ugyanannyi idő alatt kétszer annyi értéket állít elő mint egy magyar. Nem azért mert a magyar lustább, hanem hatékonysági problémák vannak amihez tőke, tudás, logisztika és innováció kellene, van még mit javulni” – tette hozzá Varga Mihály.

A kutatás-fejlesztésbe öntött uniós pénzek sem hasznosultak – tette hozzá az innovációért felelős tárcavezető.

„Ennyi pénzt, amit az elmúlt 19 évben kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítottunk, soha a magyar közösség még nem tudott elkölteni. Ehhez képest az eredményessége a dolognak nem volt jó, mert ugyanazok a számaink, mint 2010-ben. Tehát ebben a korábban említett innovációs score board-ban ugyanazt az eredményt értük el és ugyanazon a helyen vagyunk, mint korábban, tehát nem jól hasznosultak ezek a források” – fejtette ki Palkovics László.

A miniszter szerint a tudományos akadémiával is éppen ebből adódik a vita – szerinte közpénzből olyan kutatásokat kellene leginkább finanszírozni, amelyek a társadalom szempontjából hasznosak – a versenyképességre közvetlen hatással vannak.

„Ezt sem tudja igazából a közvélemény, sőt talán a kormányzat sem, hogy az a pénz, amit eddig a hálózat kapott az akadémián keresztül, az az alapfinanszírozásra szánt, kutatási pénz egy fillér nincs benne” – hangsúlyozta Freund Tamás. A nemzetközi hírű, Széchenyi-díjas agykutató kilépett a Fideszhez közelálló tudósokat tömörítő Batthyány körből, amiért a szervezet hallgatott az MTA és a kormány vitájában. Freud arra emlékeztet: az akadémiai kutatóknak legfeljebb a fizetését állja az állam, programjaikra jellemzően uniós alapokból, pályázatok útján jutnak pénzhez.

Freund Tamás szerint érthető a kormányzati elképzelés, amely a társadalmilag közvetlenebbül hasznosítható kutatásokra szánna pénzt, de szerinte ez nem oldható meg azzal, hogy elvonják az intézethálózat alaptámogatását.

„Hétvégén tárgyaltunk, jelentősen közeledtek az álláspontok – max planck intézet szerű átalakulást várnak el. A javaslatunk az akadémia és a kormány számára is elfogadható lenne, ami azt jelentené, hogy az akadémián belül alakulna egy egyesülés, állami pénzből gazdálkodna, egy szenátus irányítaná a működését és ebben a szenátusban ott ülnének a kormányzat képviselői is” – mondta a kutató.

Freund Tamás szerint így a delegáltak közvetíthetnék a kormányzat elvárásait, de nem ők irányítanának. A plusz feladatokhoz pedig plusz pénzre is szükség lesz – tette hozzá.