A Jobbik hétvégi kongresszusa új vezetést választ, de kétséges, hogy személyi változtatásokkal meg lehet állítani a párt szimpatizánsi körének folyamatos szűkülését. 2014-ben még a magát nemzeti radikális pártként meghatározó Jobbik volt a legnagyobb ellenzéki párt, az országgyűlési választáson több mint 1 millióan szavaztak a listájukra (20,7 százalék). 2018-ig nem történt érdemi előrelépés a párt támogatottságában, az akkor megkezdett balliberális fordulat miatt azonban az országgyűlési választást követően megkezdődött a párt mélyrepülése. A tavalyi EP-voksoláson mindösszesen 6,34 százalékot szereztek listán az 5 évvel korábbi 14,67 százalékos eredményükkel szemben.
A Jobbik válságát jelzi, hogy ez rövid időn belül is nagy visszaesés, hiszen 2018 áprilisában a legerősebb, 2019 májusára pedig a legkisebb, önállóan képviselőt delegáló ellenzéki erővé váltak.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási adatai alapján látható, hogy 2014 óta minden évben csökkent mind a teljes népességre, mind a legvalószínűbb választási eredményre vonatkozó támogatottsága a pártnak. A Jobbik legnépszerűbb évének 2015 nevezhető, ekkor a teljes népességen belül a választásra jogosult felnőtt lakosság 14,8 százaléka szimpatizált velük, míg az aktív szavazók 25 százalékának volt elsődleges pártpreferenciájaként a Jobbik megjelölve. A tavalyi évben ennek kevesebb, mint fele, a magyar felnőtt lakosság 7,2 százaléka támogatta átlagosan a Jobbikot, míg az aktív, választási jogosultsággal élők körében 10,4 százalékon állt a párt 2019-ben. A csökkenő tendencia szinte folyamatos volt.
A közvélemény-kutatási adatok az adott évre vonatkozó átlagértéket mutatják | Teljes népesség (százalék) | Legvalószínűbb választási eredmény (százalék) |
2014 | 12,8 | 21,1 |
2015 | 14,8 | 25 |
2016 | 11,6 | 23,4 |
2017 | 10,5 | 19,5 |
2018 | 9,5 | 16,3 |
2019 | 7,2 | 10,4 |
Ennek a jelentős népszerűségvesztésnek oka a párt identitásválsága, amely mögött az a balra tolódás áll, ami miatt a nemzeti radikális szavazók egy része kiábrándult a Jobbikból. A párt identitásválságát mutatja, hogy elveszíti a konzervatív és jobboldali beállítottságú szimpatizánsokat. A megmaradt Jobbik-tábor kevésbé konzervatív és jobboldali önbesorolása szerint, mint korábban: a 0-tól 10-ig terjedő skálán mérve a konzervatív értékrend 2015-ben még 5,7-es, 2019-ben már csak 5,2-es értéket mutatott a párttal szimpatizálók válaszai alapján.
Hasonló elmozdulás volt látható a jobboldali pólustól. 2016-ban átlagosan 6,7-es értékben vallották magukat jobboldalinak a párt szimpatizánsai, 2019-ben pedig ennél is kisebb mértékben (6.0).
Jobbikosok ideológiai önbesorolásának változása | ||
Baloldali - jobboldali | Liberális - konzervatív | |
2015 | 6,8 | 5,9 |
2016 | 6,7 | 5,7 |
2017 | 6,8 | 5,6 |
2018 | 6,3 | 5,3 |
2019 | 6,0 | 5,2 |
Most ideológiai párokat fogok Önnek felolvasni. Egy 0-10-es skálán, hova helyezné el magát a baloldali-jobboldali / liberális-konzervatív / mérsékelt-radikális tengelyen, ahol 0 jelenti a baloldalit, 10 pedig a jobboldalit?
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásai a 2015-2016-2017-2018-2019-es évek során készültek havonta 1000-1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kutatásonként reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.
Nézőpont Intézet