2024. 03. 19. Kedd József, Bánk napja
Jelenleg a TV-ben:

Háború Ukrajnában

Következik:

Napi aktuális 06:00

Valami egészen más áll Lázár bejelentése hátterében?

2016. február 7., vasárnap 08:25, frissítve: hétfő 13:00

Minden érintett tiltakozik az állami háttérintézmények megszüntetése ellen. Többen is arról beszéltek a Látótér stábjának, hogy szerintük Lázár János bejelentése nem a bürokráciacsökkentésről, hanem anyagi haszonszerzésről szól. A Fidesz egykori környezetvédelmi államtitkára szerint az átalakításokkal szétverik a szakértői réteget.

Július 1-jén jogutód nélkül szűnhet meg a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (Manda). Gyürey Vera húsz évig vezette a filmarchívumot, nem érti, hogy került a listára az intézet: „Megdöbbentem a kitételnél, hogy jogutód nélkül, ilyen nincs egy nemzeti gyűjteménynél. Az állam a jogos tulajdonosa, ezenkívül vannak alkotói és szerzői jogok, amelyekről nem lehet nem tudomást venni. Ez olyan, mintha a Széchényi-könyvtárról, a nemzeti galériáról vagy a Szépművészetiről azt mondaná valaki, hogy jogutód nélkül meg lehet szüntetni, hogy nem közgyűjtemény, hogy nem is állami tulajdon” – fogalmazott.

A szakértők a gyűjteményt féltik, tiltakozik a Magyar Filmművészek Szövetsége is. Báron György filmkritikus szerint nem kizárt, hogy anyagi haszonszerzés áll a megszüntetés mögött. „Van a dolog mögött nem kevés pénz is. Egyik maga az értékes villa a Budakeszi úton a kerttel, másrészt a rendszerváltás előtt készült magyar filmek filmjoga itt van a Mandánál…” – jegyezte meg a kritikus.

A meteorológiai szolgálat, a vízügyi főigazgatóság, a környezet- és természetvédelmi főfelügyelőség, de a tisztifőorvosi hivatal sem maradhat meg a jelenlegi formájában.

„Beépül a minisztériumba. Ez azt jelenti, hogy szétverik szakmai tekintetben. Klasszikus eset, verd meg a pásztort, szétszéled a nyáj. Innentől nincs súlya, nincs tekintélye az adott intézménynek, az adott területnek, legfeljebb egy főosztályvezető fogja felügyelni. Ez a szakmai munka szétverése, a kézi vezérlésben való reménykedés, hogy majd közvetlenül valaki, X. Y. megmondja a kormányon belül, hogy az adott intézménynél mit kell csinálni, nonszensz” – nyilatkozta Illés Zoltán volt környezetvédelmi államtitkár.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság sem ússza meg a Lázár-féle bürokráciacsökkentést. Az egészségügyi szakjogász szerint a legaggasztóbb az OEP minisztériumba olvasztása, a hatóság ugyanis gyógyszerek ártámogatásáról, befogadásáról, méltányossági kérelmekről is dönt. Kérdés, ha leépítés lesz, ki foglalkozik ezekkel az ügyekkel.

„Mindig ódzkodtam a nagy szervezeti változástól, mert egy-másfél éven keresztül senki nem találja a helyét. Ha azt az egészségügyi rendszert, amelyik ki van véreztetve, alulfinanszírozott, technológiai fejlesztésre szorul, kihívásokkal néz szembe, elkezdjük ilyen mértékben átalakítani, az még jobban visszaveti az egészségügy irányítását” – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba. Ő három évig volt az OEP főigazgató-helyettese, szerinte nem megszüntetni, hanem fejleszteni kellene az intézményt.

Ráadásul a szakemberek szerint attól nem lesz hatékonyabb egy rendszer, ha átalakítják. Az elbocsátásokból adódó takarékosság pedig gyorsan eltűnhet. „Ez a kiadáscsökkentés a 2017-es költségvetésben biztos meg tud jelenni, legalábbis papíron és számításokban, de a tapasztalat az, hogy ha a közigazgatás feladatait nem elemzik, nem tekintik át, hogy melyek azok a teendők, amelyek a munkamennyiséget növelik, a létszám szép lassan visszaépül” – jegyezte meg Fazekas Mariann, az ELTE közigazgatási tanszékvezetője.

A Lázár-listáról február 10-én dönthet a kormány. Arról azonban már határoztak, hogy az állami szolgálatból önként távozók öt–tíz milliós lelépési pénzt kaphatnak, ha 10-15 évig nem vállalnak újra a közigazgatásban feladatot.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!