Újabb eljárást indít az EB Magyarország ellen

Az Európai Bizottság tavaly készítette el a menekültügyi rendszer reformját. Eszerint ha egy tagállamra szokatlanul nagy nyomás nehezedik, akkor a többi uniós országnak is kötelező lenne kivenni a részét a menekültek kérelmeinek az elbírálásából. A terv azt a 2015-ös döntést egészítené ki, amelynek értelmében a tagállamok 160 ezer menekültet osztanak el. Azt a döntést Magyarország nem hajtja végre, emiatt hamarosan megindul a kötelezettségszegési eljárás.

„El fogom kezdeni a kötelezettségszegési eljárásokat. Higgyék el, nem örülök, hogy ezt kell mondanom, de meg kell tennem, mert a bizottságnak a szerződéseket kell védenie, másrészről politikai, erkölcsi és jogi kötelezettség, hogy tiszteletben tartsuk és alkalmazzuk, amit együtt eldöntöttünk” – jelentette ki az EU migrációs biztosa, Dimitrisz Avramopulosz.

Az Európai Parlament néppárti elnöke még tovább ment. Antonio Tajani pénzügyi szankciókkal sújtaná azokat az országokat, amelyek nem vállalnak részt a terhek közös viseléséből.

„Az európai jogszabályokat tiszteletben kell tartani. Ha megegyezés született az Európai Tanács szintjén, és ezt nem teljesítik, az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kell indítania bármely tagállammal szemben, hiszen ez egy kötelezettség megsértését jelenti. Az eljárás megindítása vezethet később a probléma megoldásához, de ha ez nem sikerül, akkor eljuthatunk a pénzügyi szankciók, büntetések kiszabásához is” – fogalmazott az EP elnöke.

Múlt héten szivárgott ki az a német kormányzati elképzelés, amely szerint a 2020-ban kezdődő költségvetési ciklusban a támogatási pénzek odaítélését a jogállami normák betartásához kötnék, amivel a magyar és lengyel kormány demokráciaellenesnek tartott intézkedéseit korlátoznák.