Újabb brutális összeget csaptak a vizes-vb számlájához

A napokban tették közzé három új, a vb-hez kapcsolódó közbeszerzési eljárás eredményét az európai közbeszerzéseket gyűjtő Tenders Electronic Daily oldalon. Az ajánlattevő mindhárom esetben a Budapesti Rendőr-főkapitányság volt, akik „a 2015. évi XXXIII. évi törvény a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről felhatalmazása alapján” írtak ki pályázatot rendvédelmi eszközök beszerzésére.

A vizes-vb kapcsán rendőrségi kamerákra, monitorokra, vezeték nélküli adatátviteli eszközökre költ a legtöbbet a BRKF, mintegy 257 millió forintot. A tendert elnyerő Fercom Systems Kft. korábban is beszállított már a rendőrségnek, 2012-ben hőkamerákat vásárolt tőlük a rendőrség határőrizeti célokra.

Szintén kamerákat és kameratartozékokat (25 kézikamerát és azokhoz való állványokat, táskákat és más kiegészítőket) vesznek a P&A Fotó Nagykereskedéstől 7 millió forintért, illetve 69 millióért építtetnek mobil irányítóállomásokat.

A vizes-vb költségei az esemény megpályázása óta az eredeti ár többszörösére nőttek. Arról, hogy Magyarország pályázzon vb rendezésére (eredetileg a 2021-es vb-t pályáztuk volna meg, a ’17-es bajnokságot az addigi nyertes, Guadalajar visszalépése miatt kaptuk meg), még 2014 őszén született kormányhatározat. Ez a teljes beruházási programra 14.7 milliárd forintos keretet állapított meg. Ennek az árnak a nagy részét a Duna partján, 8 milliárd forintból építendő, a vb fő helyszínéül szolgáló új uszoda tette volna ki – legalábbis a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) számára készült pályázaton még ez az ár szerepelt.

2015 tavaszán a kormány a közelebbi időpontra hivatkozva új határozatot fogadott el, amiben visszavonták a korábbi költségkeretet, egyben a beruházás új gazdájának a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t jelölte ki. Tavaly év elején már 40 milliárdos költségvetést állapítottak meg, amit fokozatosan emeltek, a költségek már nyáron átlépték a 90 milliárd forintot. Az újabb és újabb áremeléseket már nem indokolták meg, novemberre pedig már a projekt összköltsége 100 milliárd felett járt.

A pályázás óta különösen a Duna-partra tervezett uszoda – Dagály, majd később Duna Aréna – költségei szöktek az egekbe. Az eredeti terv szerint 8 milliárdból épült volna a létesítmény, a végösszeg viszont mintegy 49 milliárd lett, ebből maga az uszoda 22 milliárdot tesz ki, a többi pénz közlekedésfejlesztésre és gátépítésre megy el.

A beruházásra kiírt nem nyilvános pályázatot egyébként az a Market Építő Zrt. nyerte meg, amelynek tulajdonosa 2014 óta – egy alapkezelőn keresztül – Garancsi István. Garancsi a Videoton tulajdonosa, egyben Orbán Viktor közeli barátjaként emlegetik. Cége, a Market a közelmúltban egymás után nyerte el az állami tendereket, tavaly összesen 51 nagy projekten dolgozott (ők építik többek között a diósgyőri stadiont és a római-parti luxuslakóparkot), aminek köszönhetően 86 milliárd forintos árbevételi rekordot ért el.