„Gyógyszert kellett hogy bevegyek, mert azt mondta az a katona, ha nem veszem be a gyógyszert, megvernek. És akkor be kellett vegyem a gyógyszert. És amikor kijöttem a börtönből, akkor a nőgyógyász azt mondta: magának a méhe olyan – tudja –, mit egy hetvenéves öregasszonynak.” – A csaknem ötven évvel ezelőtti romániai börtönéveiről beszélt Orbán Etelka. Az asszony egyike az 1958-as Szoboszlay-per vádlottjainak, akiket az erdélyi 1956-os cselekményekért ítéltek el. Orbán Etelkát Aradon gyógyszerrel kínozták, tették meddővé a kommunista rezsim idején, 23 évesen.
„Engem úgy vittek el, hogy én hivatalosan nem tudtam semmiről semmit, és alá nem írtam semmit. És most kivettem az állami levéltárból a doszárumot: 240 oldalt írtak rólam, és mindent aláhamisítottak, és öt évre elítéltek” – tette hozzá az egykori elítélt.
Romániában már 10 éve nyilvánosságra akarták hozni a román kommunista titkosszolgálat, a Securitate aktáit, de végül nem lett belőle semmi. Az erről szóló törvénytervezetet nem fogadta el a parlament. Ennek ellenére sorra kerül nyilvánosságra az ügynökök neve. „A román titkosszolgálat, a Securitaténak az archívumából lehet kikérni a dossziékat. Azokat a neveket, amelyeket ott meg lehet találni, le lehet ellenőrizni, de így utólag egyelőre senkit nem büntettek meg” – mondta Octavian Bjoza, a romániai POFOSZ elnöke.
Magyarországon is elmaradt az ügynöklista nyilvánosságra hozatala, holott az LMP társelnökeként Schiffer András és a Jobbik is ezt szerette volna elérni. Eddig néhány politikai vezetőről – például a szocialisták volt miniszterelnökéről, Medgyessy Péterről – derült ki ügynök múltja. De a jelenlegi kormány rendészeti államtitkára, Tasnádi László is a III-as főcsoport-főnökség operatív tisztje volt. Őt október 23-a alkalmából Áder János előléptette rendőr altábornaggyá. A miniszterelnök kulturális főtanácsadója szerint a civileknek kellene kikövetelniük az ügynöklistát. „Az a bizonyos erkölcsi nyomás, amelyet a civil társadalom gyakorolhat a politikára az ügyek tisztába tételére, az itt alig-alig mutatkozik meg. És ahogy telik az idő, úgy válik a történet egyre elkésettebbé. Igazán hatékonyan, mondjuk azt, hogy optimálisan, a németek oldották ezt meg, a Gauk Intézet felállításával” – fogalmazott Szőcs Géza.
Magyarországon a III-as főcsoport-főnökség központi szerveinél becslések szerint csaknem négyezren dolgozhattak. De ennek a sokszorosa lehet azok száma, akik közvetlenül írtak jelentéseket megfigyelt emberekről.
