Trükköznek az állami cégeknél a béremeléssel

A kormányablaknál dolgozó hivatalnokok januártól béremelésre számíthatnak. Ahogy a versenyszférában is sokan, mivel a minimálbér 127 500, a középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak bérminimuma pedig 161 ezer forint lesz  Ám van olyan állami cég, amelyik trükkel igyekszik kibújni a fizetésemelés alól – az érintett dolgozók nem mertek nyilatkozni, ismerősük mondta el a Hír TV-nek, hogy mi a módszer.

„A munkaköri leírásban van egy olyan rubrika, hogy a munka ellátásához szükséges képesítés vagy képzettség. Mondjuk, hogyha oda valakinek be volt írva, hogy érettségi bizonyítvány és mondjuk számítógép-ismeretek, különböző informatikai ismeretek, azt kivették és beírták helyette, hogy nem igényel semmiféle szakmai képesítést. És ezzel gyakorlatilag visszakerül a normál minimálbérbe, ami most is alacsonyabb, mint a szakmai minimálbér. Azt megemelik majd 2017-ben, de azzal éri el azt, ahol jelenleg is van, tehát kvázi minden változatlan” – magyarázta Török Péter.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese nem tud arról, hogy így játszanák ki a jogszabályi előírásokat. „Én elítélem ezt! Tehát ez a helyzet, ez tudom mondani. Nem azért történnek megállapodások, hogy ezt valami ócska trükkökkel kijátsszuk. Van lehetőség, a gazdaság olyan állapotban van, a magyar társadalom olyan állapotban van, szerintem az állam is olyan állapotban van, hogy a fizetésemelést semmilyen ócska trükkel nem lehet az emberektől elvenni, ha van ilyen. Nem tudom, hogy van-e ilyen? Ha van ilyen, akkor ennek meg lesz a jutalma” – jelentette ki Németh Szilárd.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége viszont hasonló visszásságokról tud. December 9-én kiadott állásfoglalásukban arra hívják fel tagszervezeteik figyelmét, hogy alaposan készüljenek fel a helyi bértárgyalásokra. Ilyen mértékű bérfejlesztésre ugyanis a munkáltatók nem számítottak, ezért igazságtalan helyzetek alakulhatnak ki egyes bérkategóriákban. A juttatások pedig nem eshetnek a béremelés áldozatául.

De gondok vannak a MÁV-nál is

A vasútőröket 10 hónap után kiszervezik a MÁV-ból, erről a héten kapott levelet a Vasutasok Szakszervezete. A MÁV hét olyan céget jelölt meg, amelyekbe kiszerveznék a vasútőröket. Több felsorolt társaság ellen munkaügyi felügyeleti és NAV-eljárás is folyik az érdekvédők szerint.

„A munkavállalókat kellene védeni, és nem pedig olyan cégeket, amelyek adott esetben megjelennek és pénzéhes cápaként vannak. Hát, azért azt gondolja el, hogy mondjuk a PFM mögött tudjuk, hogy kettes, hármas, négyes de ötös alvállalkozósor is van, tehát azért már be tudtuk azonosítani, végig tudtuk nézni. Azért az érdekes dolog, hogy mindenki továbbadja alvállalkozónak a munkát. Megtapasztaltuk, hogy gyakran 36 órát, 72 órát foglalkoztatják a munkavállalóikat, valaki nincs bejelentve, csak zsebbe fizetik. Székesfehérvár és környékén gyakran keresnek olyanokat, akiknek nincsen munkája, hajléktalanokat, egyebet, hogy menjenek már el a vasútőri területre, ahol egyébként elvállalták ezeket a feladatokat az alvállalkozók, csak nincs ember” – nyilatkozta Hír TV-nek Kotter József, a szakszervezet alelnöke.

A szakszervezet december elején – tiltakozásul – egy petíciót is eljuttatott a területért felelős nemzeti fejlesztési miniszternek, választ nem kaptak. De a kommunikációs államtitkár sem tudta megmondani, miért van szükség a kiszervezésre. „Számunkra egy a fontos: az, hogy az ilyen jellegű tevékenységet is, mint minden állami vállalatnak a tevékenységét a lehető leghatékonyabban, a lehető leggazdaságosabban és minden jogszabálynak megfelelően lássa el minden állami vállalat, így a MÁV is” – közölte Tuzson Bence.

A szakszervezet szerint a kiszervezés után ötmilliárddal kerülne többe a vasútőri feladat ellátása, mint most.