Tovább harcolnak elvesztett egyházi minősítésükért

Éjjeli menedékhely, hajléktalankórház, óvoda, iskola – néhány intézmény azok közül, amelyeket a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tart fenn. Részben az 1 százalékos személyi jövedelemadó-felajánlásokból, ami a korábbi években 80 millió forint körüli összeget jelentett.

Az egyházi törvény 2012-es módosításával azonban elveszítették egyházi státuszukat, a felajánlott 1 százalékokért is évek óta harcolnak. Az Alkotmánybíróság a héten az Iványi Gábor vezette testvérközösséget visszahelyezte jogaiba, kimondta, hogy az állam mulasztott, amikor nem tette lehetővé az adózóknak, hogy egyházi 1 százalékukat bármely vallási közösség számára felajánlják.

Iványi Gábor szerint az AB-döntés alapján nem egyértelmű, hogy csak a civil szerveteknek adható 1 százalékról vagy az egyházi 1 százalékos felajánlásról van-e szó. Éppen ezért továbbra is egyházi státuszuk visszaállítását szeretnék elérni.

„Nem mondhatja a NAV, hogy a technikai számunk, a 0444 nem létezik, legfeljebb azt mondhatja, hogy a következő döntésig fel van függesztve. Ha ez lesz a következő döntés, akkor ezt nem tudjuk győzelemnek tekinteni, akkor marad a további pereskedés és ha kell, megint Strasbourghoz fordulunk. Nem hiányzik ez nekünk, mert legalább három év, mire a pénzünkhöz jutunk” – mondta Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség elnöke.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Hír TV-nek azt mondta, az AB mostani döntése az egyházi státuszokkal kapcsolatban felmerült vitás kérdéseket továbbra sem rendezi.

„Ezt a szabályozást az AB nem vizsgálta, tehát mondhatjuk úgy, azt elfogadta, hogy az állam kiemelhet bizonyos egyházi, vallási szervezeteket, ugye ezek a bevett egyházak. Ugyanakkor az állampolgároknak joguk van eldönteni, hogy ők mit tekintenek ilyennek, ennek fényében azt a rendelkezést, ami alapján az adózók az 1 százalékot csak és kizárólag az adóhivatal által megjelölt listán a bevett egyházaknak ajánlhatták föl. Ezt az AB úgy találta, hogy megszorítóan korlátozza például a vallásszabadság kérdését, és úgy döntött, véleményem szerint helyesen, hogy az állam, illetve jogalkotó helyett az adófizetők szándékát veszi elsődlegesnek” – fejtette ki a szakember.

Az Országgyűlésnek év végéig kell az új szabályokat megalkotnia. A kilenc, az új egyházi törvény által egyesületté visszaminősített egyház keresete alapján a strasbourgi bíróság már 2012-ben megállapította, hogy sérült Magyarországon a lelkiismereti és a vallásszabadság. Idén tavasszal a kártérítés mértékéről is döntöttek. A Magyar Evangéliumi Testvérközösségnek eszerint csaknem 1 milliárd forint jár. A kormány azonban nem fizet, megfellebbezik a strasbourgi bíróság ítéletét.