Török Gábor tudna mondani csomó jó ötletet az ellenzéknek

Török Gábor politológus, ahogyan 2004-ben Orbán Viktor Medgyessy Péter akkori miniszterelnök azon felvetésére, hogy a pártok induljanak közös listán az EP-választásokon, diplomatikusan nagy ívűnek nevezet a „Róna-tervet”, miszerint az ellenzéki pártoknak egy új, választási pártot kellene létrehozniuk. Szerinte ez a jelző azért jó, mert „dupla fenekű, elindulhatunk erre is meg arra is”. Kiemelte azonban, hogy míg a kockás lap mindent elbír, addig a politikai valóság nem.

Kifejtette: a 2014-es összefogás azért sem működött, mert nem elegendő összefogni, hanem azon dolgozni is kell. Szerinte amiről a közgazdász beszél, az a politika teljes félreértése. „2014-ben is azért bukott meg az összefogás […], mert sem a választók nem voltak rá felkészítve, nem volt előhangolva, keretezve, értelmezve, az igény nem volt felkeltve” – emelte ki, folytatva: maguk a politikai szereplők sem fogadták el az összefogást mint politikai konstrukciót. Így ő elképzelhetetlennek tartja, hogy az egyébként akár több százezres, milliós támogatottsággal bíró pártok hátralépnek és előtérbe engednek valakit.

A politika a lehetőségek művészete…

A politológus megjegyezte, ő több jó ötlettel is tudna szolgálni a pártoknak, de azok is irreálisak lennének, amelyeknek a megvalósulása a nullával egyenlő. Szerinte jelenleg az a legvalószínűbb, hogy az ellenzéki erők külön-külön indulnak, legfeljebb a végén, akár az utolsó héten visszalépnek valaki javára. „Hogy a baloldalon belül egy ellenzéki jelölt legyen, ezt meg lehet csinálni azután is, hogy felálltak a listák. Az utolsó héten, pénteken is vissza lehet léptetni a jelölteket” – emelte ki, hozzátéve: ez nem egy jó ötlet, de aki a Fidesz ellen akar szavazni, az ebben a megoldásban is megteheti.

Nyolc hónap alatt sok minden történhet, jegyezte meg. Jelenleg azért nem fognak össze a pártok, mert még pozícióharcok folynak, vélekedett. „Az MSZP–DK versenyben például a DK pozíciója most jobb, mint volt mondjuk pár hónappal ezelőtt. Az MSZP–Jobbik versenyben a Jobbik esélyei most jobbak, mint pár hónappal ezelőtt, amikor úgy tűnt, hogy az MSZP erősödik” – sorolta.

2018 tavaszán az első kérdés az lesz – véleménye szerint –, hogy van-e első számú kihívó. Ha a választó talál egy ilyet, az gravitációs hatással is bírhat. Most nem az a topik, hogy Botka vagy Vona, hiszen még az is kérdés, hogy a szocialisták jelenlegi miniszterelnök-jelöltje ott lesz-e akkor és amikor ezt a kérdést fel kell tenni. „Az ellenzék nincs abban a politikai állapotban, hogy most egy ilyen tervet akár csak érdemben is, akárcsak gondolatkísérletként is mérlegeljen.”

A Fidesznek egy 40-45 százalékos listás eredményt feltételezni reális, akkor ahhoz, hogy ne legyen abszolút többségük, körülbelül negyven egyéni helyet kellene elveszíteniük, ismételte meg egy korábbi állítását a politológus, hangsúlyozva: nem arról szól a történet, hogy ennyit el fog veszíteni a Fidesz, csak van rá reális esély. Vagyis a jelenlegi választási rendszerben is megakadályozható a jelenlegi kormányzópárt győzelme, abszolút többsége. Ebben az esetben három lehetősége maradna a Fidesznek: koalíció egy másik párttal – amely a magyar politikában szentségtörésnek számítana –, néhány képviselőt „átcsábít, megvesz”, illetve egy előre hozott választás kiírása, foglalta össze Török Gábor.

Tekintse meg a teljes beszélgetést: