Tömegesen minősítik fogyatékosnak a cigány gyerekeket

„Legjobb, ha leha-ra-pod az orrát – taná…taná-csol-ja…” – Alex ötödikes, nehezen megy neki az olvasás, alig lehet érteni. A fiút enyhén értelmi fogyatékosnak minősítették még az iskolai beíratáskor. Anyja értetlenkedik, szerinte semmi baja nincs Alexnek. „Nem értelmi fogyatékos az Alex. Nem. Tudott volna tanulni, csakhogy jobban kéne velük foglalkozni, és akkor jobban ment volna neki. Ő szeretett volna mentős lenni, de mi lesz belőle? Hát, segédmunkás... mást nem tudunk mondani” – fogalmazott az édesanyja.

„Van egy nagyon egyértelmű és határozott szegregációs szándék” – Ezt már a cigány gyerekeket felkaroló, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke mondja. Daróczi Gábor szerint az előbbi eset tömeges Heves megyében. „2003-ban készült egy tanulmány Heves megyében, miszerint az enyhe fokban értelmi fogyatékossá minősített gyerekek 98 százaléka egyben cigány is. És ezt semmi nem magyarázza: sem a nagy számok törvénye, sem a valóság” – tette hozzá az alapítvány elnöke.

Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint elavult tesztet alkalmaztak a pedagógiai szolgálatnál. „A szociokulturális tényezőket nem veszi figyelembe. Ez a Budapest Binet-teszt, ez nem kultúrafüggetlen. Ez annyit jelent, hogy ha egy más kultúrában lévő, akár hátrányos helyzetben élő, más társadalmi státusban élő gyerek intelligenciáját mérjük, akkor, ha ő ott rosszul teljesít, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ő értelmi fogyatékos” – magyarázza a szakpszichológus.

A tesz ugyanis merev, csak egy megoldást fogad el, emiatt torz képet ad egy-egy gyerekről. Az alapítvány perelt, a bíróság pedig kimondta: a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat a megyében élő iskolaköteles normál képességű roma gyerekeket közvetetten hátrányos megkülönböztetésben részesítette, de a fenntartó Kliket és az Emberi Erőforrások Minisztériumát is elmarasztalták. „Ők ehhez tulajdonképpen asszisztáltak, tehát ezt lehetővé teszik, akárcsak a minisztérium, mint az oktatási ágazat irányítója” – nyilatkozta Snellenperger Judit, az Egri Törvényszék sajtószóvivője.

Azt nem tudni, hogy mi lesz, ha a pedagógiai szakszolgálat, a Klik és a minisztérium mégsem fejezi be a jogsértést. A pert indító alapítvány elnöke akkor lenne elégedett, ha a minisztérium elismerné a hibáját és kompenzálná a megbélyegzett gyerekeket.